"…és mivel sose volt jó kézügyességem, így nem szeretnék olyan hordozóeszközt, amit nekem kell kötögetni."
“Nem ment megkötni a kendőt, ezért nem gyakoroltam, feladom!”
A család számára megfelelő hordozóeszköz kiválasztása több tényezőtől függ: a kisbaba pszichés igényei, a számára optimális pozíció a hordozóeszközben, a család anyagi- és élethelyzete, hogy mire, milyen élethelyzetekben fogják használni a hordozást, a babát a legintenzívebben hordozó családtag(ok) kényelme, a család (hordozást befolyásoló) különleges helyzete stb. Ezek mindegyike ugyanolyan fontos, ám a mérlegelés és a döntés a tényeken alapuló információk alapos körbejárása után mindig a család dolga.
Mit jelent pontosan a kézügyesség? Miben nyilvánul meg a hiánya? Lehet-e fejleszteni?
A család számára megfelelő hordozóeszköz kiválasztása több tényezőtől függ: a kisbaba pszichés igényei, a számára optimális pozíció a hordozóeszközben, a család anyagi- és élethelyzete, hogy mire, milyen élethelyzetekben fogják használni a hordozást, a babát a legintenzívebben hordozó családtag(ok) kényelme, a család (hordozást befolyásoló) különleges helyzete stb. Ezek mindegyike ugyanolyan fontos, ám a mérlegelés és a döntés a tényeken alapuló információk alapos körbejárása után mindig a család dolga.
Mit jelent pontosan a kézügyesség? Miben nyilvánul meg a hiánya? Lehet-e fejleszteni?
Finommotorika fogalma: testünk apróbb testrészeinek a finom, koordinált mozgását jelenti. A kézmozgás vezérlésében szerepet játszik a szem irányítása, a tapintásos érzékelés, a térben való tájékozódás, a figyelem, a forma megtervezésének és visszaadásának összessége.
Mit jelent pontosan a kézügyesség hiánya? Nem tudunk szépen írni, rajzolni, festeni vagy varrni?
A finommotorikát, a kézügyességet lehet fejleszteni. Nemcsak gyermekkorban, de felnőttkorban is érdemes erre figyelmet fordítani! Vannak játékos gyakorló feladatok, pl. evőpálcikával való evés, origami hajtogatása, kötés vagy horgolás megtanulása stb.
Nagyon jó példák vannak:
· a cipőfűző megkötésére a kisóvodás gyermek még nem képes, mert kell hozzá egyrészt a kéztőcsontok fejlettsége, másrészt a finommotorika megfelelő fejlettségi szintje és egy jó adag koncentráció is; 5-6 évesen már többször gyakorolja, majd végül elsajátítja ezt a bonyolult folyamatot
· vagy a rajzolás: óvodás korban a kisgyermek még firkál, iskolába lépve már alkotásai részletgazdagabbak, igényesebbek, felismerhetőek lesznek
Kell-e kézügyesség a hordozáshoz?
Hordozókendő megkötéséhez nem feltétlenül szükségesek a finom, apró mozdulatok.
Érdemes a kendők, hordozóeszközök használatát is gyakorolni: minél többször kötjük a kendőt, minél többször gyakoroljuk a kötéseket, annál szebb, feszesebb, pontosabb lesz az eredményünk is. Ha az alapkötéseket begyakoroljuk, akkor akár a bonyolultabb kötésekkel is lehet próbálkozni.
Izommemória? Mi az? Létezik ilyen?
„A gyakorlat teszi a mestert”
Az izommemória az jelenti, hogy az izmok „emlékeznek” a korábbi testmozgás során tapasztaltakra. Amikor egy motorikus képességet megtanulunk - mint például a kendő megkötését - az információ eltárolódik a kisagyban. Vagyis addig kell tudatosan, odafigyelve ismételni az adott mozdulatsort - így edzve az ideg- és izomrendszerünk -, míg az idegrendszer meg nem tanulja gondolkodás nélkül, folyamatosan és koordináltan elvégezni a mozdulatokat.
Tehát minél többször gyakoroljuk a hordozóeszköz használatát, annál jobbak leszünk benne, annál biztosabbak lesznek a mozdulataink, annál gyorsabban kötjük meg az adott kötést, annál precízebb lesz majd a végeredmény is.
A várandósság, a szülés és a kisgyermekes lét erősen igénybe veszik a női szervezetet, ráadásul a szülés után a hormonváltozások (pl. relaxin hormon) miatt, jelentősen csökken az izomerő a testben. Ezért célszerű, akár már a terhesség alatt is, de a gyermekágyas időszak letelte után valamilyen testmozgással kondícióban tartani a testünket, az izmainkat.
Könnyebb megtanulni a csatost használni, mint kendőt kötni?
Sokszor nem egyszerűbb a használatuk, mint a szövött kendőké, hiszen a sok-sok heveder megannyi állíthatósági lehetőséget rejt magában. Ezek használatát is kitartóan gyakorolni, tanulni kell.
Mi az a dyspraxia?
A dyspraxia, az összerendezett mozgáskivitelezés zavara, ügyetlen gyermek-szindrómának is szokták hívni. Tünetei: olvashatatlan íráskép, ügyetlen eszközhasználat, csetlés-botlás, jobb és bal irány tévesztése, tájékozódási zavar, pontatlan testséma stb.
A diszpraxia nem megszüntethető, viszont fejlesztés és terápiás segítéség mellett a tünetek enyhíthetők.
Még ebben az esetben is megtanulható a kendőkötés, a hordozóeszközök használata. Nem érdemes feladni, mindig van remény!
A finommotorikát, a kézügyességet lehet fejleszteni. Nemcsak gyermekkorban, de felnőttkorban is érdemes erre figyelmet fordítani! Vannak játékos gyakorló feladatok, pl. evőpálcikával való evés, origami hajtogatása, kötés vagy horgolás megtanulása stb.
Nagyon jó példák vannak:
· a cipőfűző megkötésére a kisóvodás gyermek még nem képes, mert kell hozzá egyrészt a kéztőcsontok fejlettsége, másrészt a finommotorika megfelelő fejlettségi szintje és egy jó adag koncentráció is; 5-6 évesen már többször gyakorolja, majd végül elsajátítja ezt a bonyolult folyamatot
· vagy a rajzolás: óvodás korban a kisgyermek még firkál, iskolába lépve már alkotásai részletgazdagabbak, igényesebbek, felismerhetőek lesznek
Kell-e kézügyesség a hordozáshoz?
Hordozókendő megkötéséhez nem feltétlenül szükségesek a finom, apró mozdulatok.
Érdemes a kendők, hordozóeszközök használatát is gyakorolni: minél többször kötjük a kendőt, minél többször gyakoroljuk a kötéseket, annál szebb, feszesebb, pontosabb lesz az eredményünk is. Ha az alapkötéseket begyakoroljuk, akkor akár a bonyolultabb kötésekkel is lehet próbálkozni.
Izommemória? Mi az? Létezik ilyen?
„A gyakorlat teszi a mestert”
Az izommemória az jelenti, hogy az izmok „emlékeznek” a korábbi testmozgás során tapasztaltakra. Amikor egy motorikus képességet megtanulunk - mint például a kendő megkötését - az információ eltárolódik a kisagyban. Vagyis addig kell tudatosan, odafigyelve ismételni az adott mozdulatsort - így edzve az ideg- és izomrendszerünk -, míg az idegrendszer meg nem tanulja gondolkodás nélkül, folyamatosan és koordináltan elvégezni a mozdulatokat.
Tehát minél többször gyakoroljuk a hordozóeszköz használatát, annál jobbak leszünk benne, annál biztosabbak lesznek a mozdulataink, annál gyorsabban kötjük meg az adott kötést, annál precízebb lesz majd a végeredmény is.
A várandósság, a szülés és a kisgyermekes lét erősen igénybe veszik a női szervezetet, ráadásul a szülés után a hormonváltozások (pl. relaxin hormon) miatt, jelentősen csökken az izomerő a testben. Ezért célszerű, akár már a terhesség alatt is, de a gyermekágyas időszak letelte után valamilyen testmozgással kondícióban tartani a testünket, az izmainkat.
Könnyebb megtanulni a csatost használni, mint kendőt kötni?
Sokszor nem egyszerűbb a használatuk, mint a szövött kendőké, hiszen a sok-sok heveder megannyi állíthatósági lehetőséget rejt magában. Ezek használatát is kitartóan gyakorolni, tanulni kell.
Mi az a dyspraxia?
A dyspraxia, az összerendezett mozgáskivitelezés zavara, ügyetlen gyermek-szindrómának is szokták hívni. Tünetei: olvashatatlan íráskép, ügyetlen eszközhasználat, csetlés-botlás, jobb és bal irány tévesztése, tájékozódási zavar, pontatlan testséma stb.
A diszpraxia nem megszüntethető, viszont fejlesztés és terápiás segítéség mellett a tünetek enyhíthetők.
Még ebben az esetben is megtanulható a kendőkötés, a hordozóeszközök használata. Nem érdemes feladni, mindig van remény!
Hordozási tanácsadók szerepe, személyes tanácsadások funkciója, az ezek után következő utánkövetések fontossága
Ha bizonytalanok vagyunk a kötésben, ha bárhol elakadunk, ha segítségre van szükségünk a hordozásban, érdemes hordozási tanácsadóval konzultálni (személyesen vagy online, illetve hordozóklubban).
Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub
