Elsőként fontos meghatározni, hogy hogy néz ki a karikás kendő, hiszen meglepően sokféle karikás hordozóeszköz van forgalomban (pl. babaerszények). A klasszikus karikás kendő általában 160-220 cm hosszú, 60-70 cm széles, szövött hordozókendő anyagból készült hordozó, melynek egyik végére két fém karika van varrva. Az anyag karikákon való átbújtatásával és feszesre húzásával egyrétegű, a baba élettani, tehermentes pozícióját biztosító kötést tudunk kivitelezni. A kötés aszimmetrikusan terheli a hordozó személyt, ezért ajánlott váltogatni az oldalakat, azaz felváltva jobb és bal oldalon is hordozzuk a babát.
Kezdő hordozós családoknak, pici babához a hosszában csíkos, eltérő színű szegésekkel rendelkező, 100% pamut alapanyagú, középvastag, keresztsávoly szövésű kendők használatát javasoljuk.
 |
| (fotó: ZBK) |
A továbbiakban a fentiek mentén nézzük meg, milyen pontokra érdemes figyelni vásárlás előtt.
1. Hossz
A hossz kiválasztásakor lényeges tényező, hogy milyen szabása van a kendő nem karikás végének, melyből a hordozóeszközt készítették. Lehet egyenes végű, csapott (tehát diagonálisan szabott) vagy elkeskenyedő. A karikás kendő hosszát csapott varrás esetén a rövidebbik oldalon mérjük. Mindig figyelnünk kell rá, hogy a karikákon még meghúzás előtt túllógjon a teljes szélességből anyag, hogy aztán sávonként feszesre tudjuk húzni a kendőt. Ez természetesen nagyban függ a szülő testalkatától, illetve attól, hogy milyen ruházatban szeretne majd hordozni (téli, vastag ruházaton kívüli hordozási mód több anyagot vesz fel), illetve a baba ugyanezen tényezőitől, bár a felnőtt paraméterei az arányok tekintetében nyilvánvalóan meghatározóbbak.
A karikás kendő hozzávetőleges hossza úgy határozható meg, hogy a mérőszalagot lazán tartva lemérjük a váll és az ellentétes oldali csípő közötti távolságot, majd ezt megszorozzuk kettővel, s hozzáadunk 20-30 cm-t. Az eredményül kapott szám a rövidebb oldalát jelöli a hordozóeszköznek, ám ha tudunk, vásárlás előtt próbáljunk többféle méretet, hogy megtaláljuk a számunkra alkalmas hosszúságot.
2. Szélesség
A szövött kendőből készült karikások általában 60-70 cm szélesek. Ennél találunk keskenyebbet is, ezeket általában koraszülött kisbabák hordozására használják. Szélesebbek is léteznek, de ilyenkor érdemes arra is figyelni, hogy a meghatározott szélességű anyagot két maximum 9 cm átmérőjű karikában kell majd elrendeznünk, mely a keskeny kendőknél is nagy odafigyelést igényel a pontos kötés érdekében.
3. Anyag
A hagyományos karikás kendők szövött kendőből készülnek. A keresztsávoly szövés teszi lehetővé, hogy az anyagot sávonként feszesre tudjuk húzni, mely biztosítja a baba optimális testhelyzetét. Léteznek zsákárd szövésű kendők is, ezeknél az anyagukban mintás szöveteknél fontos figyelni arra, hogy a minta törésénél az anyag rugalmasabbá válhat, így kezdőknek nem javasolt a használatuk. A szövések tulajdonságairól itt található bővebb olvasnivaló.
Az anyagnál fontos figyelni arra, hogy a kendő összetétele milyen. Lehet pamut, len, gyapjú, selyem, bambusz, kender stb., de még teveszőrből is készülhet a szövet. Jó ismerni az anyagok tulajdonságait, s a velük való bánásmódot. Nyilván a pamut használata és kezelése a legegyszerűbb, s ennek ára a leginkább pénztárcabarát. (Értelemszerűen a speciális összetételű, drágább kendőnél a különleges alapanyagot fizetjük meg, nem pedig azt, hogy könnyebben bánunk majd vele.)
Az alapanyag és a szövésmód meghatározza a kendő vastagságát is (g/m2 jelölés, a 240 g/m2 kendő középvastagnak számít). Ilyenkor érdemes számításba venni, hogy a vastagabb textilekkel nehézkesebb a bánásmód, ill. a vékonyabbak is megtartanak, megtámasztanak biztonsággal, ám minden esetben figyelni kell a pontos kötésre.
Fontos megjegyezni, hogy pamut és pamut közt is van különbség, hiszen nem csak az alapanyag, hanem annak minősége, vastagsága is meghatározó.
Forgalomban vannak vászonszövésű, illetve kötött, rugalmas anyagú karikás hordozók is, ezek amellett, hogy egy rétegben nem biztonságosak, nem eredményeznek pontos kötést, hiszen másképp viselkednek szövés-, illetve kötésmódjuk miatt.
Az anyagok festéséről sem feledkezhetünk meg, hiszen biztonságosnak kell lenniük - akár babanyállal érintkezve sem oldódhatnak ki mérgező anyagok.
Itt is érvényes, hogy a használt kendők már be vannak törve, azaz puhábbak, könnyebben köthetők, jobban kézre állnak.
4. Karika
A karikás kendőbe bevarrt karikáknak számos kritériumnak kell megfelelniük, hiszen ezeket kifejezetten babahordozás céljából készítik, legfőbb szempont a biztonság.
A hordozóeszközhöz használatos karika alumíniumból van. Készítése során egy úgynevezett eloxálási folyamaton megy keresztül. Ekkor vékony oxidréteggel vonják be elektrokémiai úton a tárgyat, mely így korrózió elleni védelmet kap, egyben lehetőség a színezésre is. Ha fényesebb a karika, könnyebben kezelhető vele vastagabb anyag, az ebből adódó a csúszósság miatt.
A karikákat a gyártóknak több tesztelési folyamatnak kell alávetniük (pl. szakítószilárdság), illetve tanúsítvánnyal kell rendelkezniük a különböző mérgező anyagok, nehézfémek jelenlétét illetően, valamint a játékokra vonatkozó biztonsági előírások tekintetében.
Amire vásárlóként rá tudunk kérdezni az eladótól, az a karikák keresztmetszete, átmérőjük nagysága, vastagságuk, valamint felületük hibátlansága.
Méretben háromféle létezik: S - 5 cm, M - 6,4 cm, L - 7,6 cm a belső átmérőjük. Vásárláskor fontos, hogy L-es méretű karikával keressünk hordozót, hiszen minél nagyobb a karika, annál könnyebben el tudjuk benne rendezni a kendőanyagot. Vastagságuk általában 0,64 cm, ám például a magyar gyártmányú karikák csak 0,6 centiméteresek, így keskenynek mondhatók. A legtöbb felhasználó ezt a különbséget észre sem veszi.
A karikákat nem forrasztják, ezért nem lehet rajtuk kidudorodás, teljes hosszukban keresztmetszetük szabályos kör. Az eloxálás során, a színezéskor egy-egy kopás előfordulhat rajtuk, ám ha végighúzzuk az ujjunkat és nem érzünk érdességet, hibátlannak mondható a karika.
Az egyes gyártmányokat egyébként avatatlan szemnek igazán nehéz megkülönböztetni, hiszen a színek közt csak árnyalatnyi eltérések lehetnek (az amerikai SlingRings gyártmányt egyébként a karikákon egy-egy négyjegyű kód jelöli).
1. Hossz
A hossz kiválasztásakor lényeges tényező, hogy milyen szabása van a kendő nem karikás végének, melyből a hordozóeszközt készítették. Lehet egyenes végű, csapott (tehát diagonálisan szabott) vagy elkeskenyedő. A karikás kendő hosszát csapott varrás esetén a rövidebbik oldalon mérjük. Mindig figyelnünk kell rá, hogy a karikákon még meghúzás előtt túllógjon a teljes szélességből anyag, hogy aztán sávonként feszesre tudjuk húzni a kendőt. Ez természetesen nagyban függ a szülő testalkatától, illetve attól, hogy milyen ruházatban szeretne majd hordozni (téli, vastag ruházaton kívüli hordozási mód több anyagot vesz fel), illetve a baba ugyanezen tényezőitől, bár a felnőtt paraméterei az arányok tekintetében nyilvánvalóan meghatározóbbak.
A karikás kendő hozzávetőleges hossza úgy határozható meg, hogy a mérőszalagot lazán tartva lemérjük a váll és az ellentétes oldali csípő közötti távolságot, majd ezt megszorozzuk kettővel, s hozzáadunk 20-30 cm-t. Az eredményül kapott szám a rövidebb oldalát jelöli a hordozóeszköznek, ám ha tudunk, vásárlás előtt próbáljunk többféle méretet, hogy megtaláljuk a számunkra alkalmas hosszúságot.
2. Szélesség
A szövött kendőből készült karikások általában 60-70 cm szélesek. Ennél találunk keskenyebbet is, ezeket általában koraszülött kisbabák hordozására használják. Szélesebbek is léteznek, de ilyenkor érdemes arra is figyelni, hogy a meghatározott szélességű anyagot két maximum 9 cm átmérőjű karikában kell majd elrendeznünk, mely a keskeny kendőknél is nagy odafigyelést igényel a pontos kötés érdekében.
3. Anyag
A hagyományos karikás kendők szövött kendőből készülnek. A keresztsávoly szövés teszi lehetővé, hogy az anyagot sávonként feszesre tudjuk húzni, mely biztosítja a baba optimális testhelyzetét. Léteznek zsákárd szövésű kendők is, ezeknél az anyagukban mintás szöveteknél fontos figyelni arra, hogy a minta törésénél az anyag rugalmasabbá válhat, így kezdőknek nem javasolt a használatuk. A szövések tulajdonságairól itt található bővebb olvasnivaló.
Az anyagnál fontos figyelni arra, hogy a kendő összetétele milyen. Lehet pamut, len, gyapjú, selyem, bambusz, kender stb., de még teveszőrből is készülhet a szövet. Jó ismerni az anyagok tulajdonságait, s a velük való bánásmódot. Nyilván a pamut használata és kezelése a legegyszerűbb, s ennek ára a leginkább pénztárcabarát. (Értelemszerűen a speciális összetételű, drágább kendőnél a különleges alapanyagot fizetjük meg, nem pedig azt, hogy könnyebben bánunk majd vele.)
Az alapanyag és a szövésmód meghatározza a kendő vastagságát is (g/m2 jelölés, a 240 g/m2 kendő középvastagnak számít). Ilyenkor érdemes számításba venni, hogy a vastagabb textilekkel nehézkesebb a bánásmód, ill. a vékonyabbak is megtartanak, megtámasztanak biztonsággal, ám minden esetben figyelni kell a pontos kötésre.
Fontos megjegyezni, hogy pamut és pamut közt is van különbség, hiszen nem csak az alapanyag, hanem annak minősége, vastagsága is meghatározó.
Forgalomban vannak vászonszövésű, illetve kötött, rugalmas anyagú karikás hordozók is, ezek amellett, hogy egy rétegben nem biztonságosak, nem eredményeznek pontos kötést, hiszen másképp viselkednek szövés-, illetve kötésmódjuk miatt.
Az anyagok festéséről sem feledkezhetünk meg, hiszen biztonságosnak kell lenniük - akár babanyállal érintkezve sem oldódhatnak ki mérgező anyagok.
Itt is érvényes, hogy a használt kendők már be vannak törve, azaz puhábbak, könnyebben köthetők, jobban kézre állnak.
4. Karika
A karikás kendőbe bevarrt karikáknak számos kritériumnak kell megfelelniük, hiszen ezeket kifejezetten babahordozás céljából készítik, legfőbb szempont a biztonság.
A hordozóeszközhöz használatos karika alumíniumból van. Készítése során egy úgynevezett eloxálási folyamaton megy keresztül. Ekkor vékony oxidréteggel vonják be elektrokémiai úton a tárgyat, mely így korrózió elleni védelmet kap, egyben lehetőség a színezésre is. Ha fényesebb a karika, könnyebben kezelhető vele vastagabb anyag, az ebből adódó a csúszósság miatt.
A karikákat a gyártóknak több tesztelési folyamatnak kell alávetniük (pl. szakítószilárdság), illetve tanúsítvánnyal kell rendelkezniük a különböző mérgező anyagok, nehézfémek jelenlétét illetően, valamint a játékokra vonatkozó biztonsági előírások tekintetében.
Amire vásárlóként rá tudunk kérdezni az eladótól, az a karikák keresztmetszete, átmérőjük nagysága, vastagságuk, valamint felületük hibátlansága.
Méretben háromféle létezik: S - 5 cm, M - 6,4 cm, L - 7,6 cm a belső átmérőjük. Vásárláskor fontos, hogy L-es méretű karikával keressünk hordozót, hiszen minél nagyobb a karika, annál könnyebben el tudjuk benne rendezni a kendőanyagot. Vastagságuk általában 0,64 cm, ám például a magyar gyártmányú karikák csak 0,6 centiméteresek, így keskenynek mondhatók. A legtöbb felhasználó ezt a különbséget észre sem veszi.
A karikákat nem forrasztják, ezért nem lehet rajtuk kidudorodás, teljes hosszukban keresztmetszetük szabályos kör. Az eloxálás során, a színezéskor egy-egy kopás előfordulhat rajtuk, ám ha végighúzzuk az ujjunkat és nem érzünk érdességet, hibátlannak mondható a karika.
Az egyes gyártmányokat egyébként avatatlan szemnek igazán nehéz megkülönböztetni, hiszen a színek közt csak árnyalatnyi eltérések lehetnek (az amerikai SlingRings gyártmányt egyébként a karikákon egy-egy négyjegyű kód jelöli).
Meg kell említeni, hogy léteznek hibás, nem megfelelő karikával varrt hordozók is: szögletes vagy a pontatlan esztergálás során kialakult egyenetlen keresztmetszetű, műanyag, illetve forrasztott hintakarikával varrt karikások is. A rossz minőségű karika eldeformálódhat, kophat. Ezek károsíthatják az anyagot, valamint nem biztonságosak vagy egyenesen használhatatlanok, hiszen a szögletesség vagy a túlzott csúszósság miatt nem lehet bennük feszesre húzni a sávokat.
 |
| (forrás: ZBK) |
A karikákat mosás során érdemes zokniba húzni, majd azt egy gumival rögzíteni, hogy a mosógép dobját ne verjék szét, illetve azokon se keletkezzen semmilyen sérülés. Ugyanakkor fontos figyelni a hordozókra vonatkozó alapvető mosási iránymutatásokra (öblítő nélkül, max. 40 fokon, kevés - lehetőség szerint - folyékony mosószerrel)!
5. Varrás
Fontos szempont, hogy milyen vállmegoldással van varrva a kinézett hordozó. Húzott, másnéven ráncolt varrás esetén a kendőt a karikák után 10-15 centiméterre visszahajtva a kendő teljes szélességében (ha vastagabb kendőről van szó, ez lehet több is, hogy több mozgástere legyen a karikáknak) egyszerűen levarrják. Hajtott vállmegoldásnál a kendőanyagot előbb többnyire lépcsőzetesen behajtogatják vagy lapolják, s úgy varrják le az anyagot a karikák körül. Utóbbi csak nehezen biztosít szimmetrikus kötést, illetve mivel nem terül el a vállon az anyag, nem is oszlatja el a súlyt pontosan, s fel is csúszhat a nyakba a kendő.
5. Varrás
Fontos szempont, hogy milyen vállmegoldással van varrva a kinézett hordozó. Húzott, másnéven ráncolt varrás esetén a kendőt a karikák után 10-15 centiméterre visszahajtva a kendő teljes szélességében (ha vastagabb kendőről van szó, ez lehet több is, hogy több mozgástere legyen a karikáknak) egyszerűen levarrják. Hajtott vállmegoldásnál a kendőanyagot előbb többnyire lépcsőzetesen behajtogatják vagy lapolják, s úgy varrják le az anyagot a karikák körül. Utóbbi csak nehezen biztosít szimmetrikus kötést, illetve mivel nem terül el a vállon az anyag, nem is oszlatja el a súlyt pontosan, s fel is csúszhat a nyakba a kendő.
 |
| (forrás: paxbaby.com) |
Érdemes megfigyelni, hány soron van levarrva a kendőanyag, ez minimum kettő, de inkább három legyen! A hordozóeszközök varrása nagy körültekintést igényel, hiszen megfelelő szaktudás, tapasztalat és anyagok, cérna szükségesek hozzá, hogy biztonságos, hosszú távon használható és kényelmesen kezelhető legyen a végeredmény.
A gyári karikások drágábbak, de nem tudnak többet, mint a hozzáértő varrónő által "karikásított", hosszú kendőből készített hordozók, hiszen az alapanyagok (szövött kendőanyag, karika), valamint a munkadíj összege utóbbinál kedvezőbben alakul.
A gyári karikások drágábbak, de nem tudnak többet, mint a hozzáértő varrónő által "karikásított", hosszú kendőből készített hordozók, hiszen az alapanyagok (szövött kendőanyag, karika), valamint a munkadíj összege utóbbinál kedvezőbben alakul.
A fent leírt szempontokon túl meg kell említenünk, hogy létezik a karikás kendők csoportján belül mégis egy hordozó, mely annak ellenére, hogy kicsi, műanyag karikái vannak, valamint műszálas, hálós anyagból készült, meghatározott körülmények között mégis praktikus lehet. Ez nem más, mint a fürdős karikás kendő. Műanyag karikái garantálják, hogy nem tud felforrósodni a nyári melegben, valamint anyagából fakadóan nagyon gyorsan szárad. Ezt a típust azonban csak nagyon rövid távra, strandoláshoz szabad használni!
Esetleges további kérdéseiddel a témában, hordozóeszköz-választáshoz, valamint a hordozóeszközök megfelelő használatának elsajátításához lehetőség szerint keress fel hordozási tanácsadót, vagy próbához látogass meg egy hordozós klubot!
Szerző: Zuglói Babahordozó Klub, Török Ági
