Az állatok, az emberek, sőt a növények is!
Hordozás az állatvilágban
· majmok
· erszényesek
· madarak
· hüllők
· kétéltűek
· halak (szájköltő)
Vannak olyan állatok, akik a testükön hordozzák a kicsinyeiket, olyanok is, akik a szájukban.
· Emlősök
- emlősök, akik szájban hordoznak: tigris, vadkutya stb.
- emlősök, akik a testükön hordoznak: gorilla, maki, gibbon stb.
- emlősök, akik erszényesek: kenguru, koala, oposszum, lajhár stb.
· Madarak
- búvár, kanadai daru, császárpingvin, hattyú
- teknős
- békák
· Halak
- szájköltő halak (hímek)
Az elevenszülő növények esetében (vivipária), az új egyed kifejlődése már az anyanövényen megkezdődik. Pl. sarjika.
Az ember is hordozott élőlény?
Mióta hordozunk?
Amióta a főemlősök kb. 50-60 millió évvel ezelőtt megjelentek.
Az Australopithecus afarensis 3,3-2,1 millió évvel ezelőtt élt, felegyenesedett, két lábon járt. Ennek következtében a medencecsontja szűkebbé vált, szülőcsatornája keskenyebbé. Szőre már jóval kevesebb volt, mint elődeinek.
· Lucy (Australopithecus afarensis) 3,2 millió évvel ezelőtt élt, csontvázának maradékaiból arra lehet következtetni, hogy Lucy egyenesen, két lábon tudott járni a földön. Valószínű, hogy fákon élt, és a halálát magasból leesés okozhatta. Lábaival nagyon jól tudott kapaszkodni.
· Dikikai gyermek, 3,3 millió évvel ezelőtt élt. Attól az Australopithecus afarensis fajtól származik, amely később „Lucy” becenéven vált világhírűvé. Az utód lábbal meg tudott kapaszkodni anyja testén.
Elődeink még többnyire a fákon, fészkekben éltek, de már két lábon is tudtak járni. A magasban nagyobb védelemben, biztonságban voltak, itt töltötték az idejük nagyobb részét, itt is aludtak, melyhez fészket készítettek maguknak. Vadászni, élelmet gyűjtögetni viszont már lemásztak a fáról. A vadászó és gyűjtögető életmód azt jelentette, hogy az ősemberek állandóan mozgásban voltak élelem után kutatva, így gyermekeiket sehol sem hagyhatták magukra, különben azok gyorsan a ragadozó állatok zsákmányává váltak volna. Magától értetődő és szükséges volt, hogy a szülők gyermekeiket mindenhová magukkal vigyék, hordozva, hisz csak így tudtak fára mászni, vadászni, gyűjtögetni.
Miért váltottak statégiát a korai főemlősök (felegyenesedés, két lábon való járás)?
· megjelentek fészekparaziták, illetve ezek a testszőrzetben is megtelepedtek,
· a fészket fosztogató ragadozók miatt,
Akkora változáson ment keresztül az ember elődje, hogy az utódgondozás gyökeresen megváltozott, nélkülözhetetlenné vált valamilyen hordozóeszköz használata.
· megjelentek fészekparaziták, illetve ezek a testszőrzetben is megtelepedtek,
· a fészket fosztogató ragadozók miatt,
· fejlődött a kézügyességük (eszközhasználat),
· így meg tudták magukat védeni,
· a vadászat is könnyebbé vált,
· anya-gyermek kapcsolat fejlődött (a csípőn hordozáskor több volt a szemkontaktus, emiatt jobban tudott az anya figyelni az utód arckifejezéseire)
· anya-gyermek kapcsolat fejlődött (a csípőn hordozáskor több volt a szemkontaktus, emiatt jobban tudott az anya figyelni az utód arckifejezéseire)
Akkora változáson ment keresztül az ember elődje, hogy az utódgondozás gyökeresen megváltozott, nélkülözhetetlenné vált valamilyen hordozóeszköz használata.
Első hordozóeszközök
· Mire használták? Elsősorban szállítóeszköznek. Ugyanabban az eszközben szállítottak élelmiszert, szerszámot, a gyereknek nem volt külön szállítóeszköze.
· Miért használták? A gyerek altatására, a baba megnyugtatására, hogy ne sírjon, illetve az együttműködés elérése volt a cél.
· Miből készültek? Természetben megtalálható anyagokból: növényi rostok, bőr, háncs, kéreg stb.
Utódgondozás az állatvilágban
I. típus
· fészeklakó (pl. énekesmadarak, kutya)
· fészekhagyó (pl. tehén, zsiráf, lófélék)
· hordozott (pl. erszényesek, főemlősök)
II. típus
· éretlen utódú
· érett utódú
III. típus
· szakaszosan gondoskodó
· folyamatosan gondoskodó
Hova sorolható az ember?
Az embergyermek – hordozott
· Elődeink is magukkal, magukon hordozták utódaikat (ragadozó állatok közt éltek, ill. vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak). Az első erre vonatkozó leletek kb. 4,5 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza.
· A törzsfejlődést tekintve nagyon sok jel mutat arra, hogy az ember hordozott élőlény: mozgásszervrendszerünk (csípő, gerinc, az újszülött sípcsontjának görbülete), reflexeink, agyunk felépítése, működése.
A hordozás tehát nem divathóbort! Az alábbi képek is bizonyítékul szolgálnak, hogy a hordozás mindig is jelen volt az emberiség életében.
- újkor:
· Mire használták? Elsősorban szállítóeszköznek. Ugyanabban az eszközben szállítottak élelmiszert, szerszámot, a gyereknek nem volt külön szállítóeszköze.
· Miért használták? A gyerek altatására, a baba megnyugtatására, hogy ne sírjon, illetve az együttműködés elérése volt a cél.
· Miből készültek? Természetben megtalálható anyagokból: növényi rostok, bőr, háncs, kéreg stb.
Utódgondozás az állatvilágban
I. típus
· fészeklakó (pl. énekesmadarak, kutya)
· fészekhagyó (pl. tehén, zsiráf, lófélék)
· hordozott (pl. erszényesek, főemlősök)
II. típus
· éretlen utódú
· érett utódú
III. típus
· szakaszosan gondoskodó
· folyamatosan gondoskodó
Hova sorolható az ember?
Az embergyermek – hordozott
· Elődeink is magukkal, magukon hordozták utódaikat (ragadozó állatok közt éltek, ill. vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak). Az első erre vonatkozó leletek kb. 4,5 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza.
· A törzsfejlődést tekintve nagyon sok jel mutat arra, hogy az ember hordozott élőlény: mozgásszervrendszerünk (csípő, gerinc, az újszülött sípcsontjának görbülete), reflexeink, agyunk felépítése, működése.
Az embergyermek – éretlen
A főemlős kölykökhöz képest meglehetősen éretlenül születik:
· testéhez képest nagy agy éretlen idegrendszerrel
· fizikai képességei messze alulmaradnak a többi főemlős kölykéhez képest
· labilis testhőszabályozás
· fejletlen látás
· anyatej összetétele (a humán tejben található magas laktóztartalom arra utal, hogy az embercsecsemőnél az elsődleges cél az agyfejlődés, ezzel szemben alacsony a zsír- és fehérjetartalma)
Az embergyermek – folyamatos gondoskodásra szorul
· Az ember rövidnek mondható, 9 hónapos méhen belüli fejlődésének egy sajátos evolúciós kompromisszum az oka: ha a magzat tovább fejlődne az anyaméhen belül, agyának mérete miatt a koponyája nem férne át a szülőcsatornán.
· A szülőcsatorna relatív szűkösségének hátterében az egyedül ránk jellemző, teljesen felegyenesedett járás áll, mely a medencecsont formáját átalakította, kevés teret hagyva a születő újszülött fejének. Az ember ezért kénytelen idő előtt, éretlenebbül világra hozni gyermekeit.
· Legalább 12 hónapig így az embergyermek ezért olyannyira védtelen és önállótlan, hogy folyamatos gondoskodásra szorul.
· Az anyát biológiai felépítése mellett az utódgondozás ösztöne is arra készteti, hogy kicsinyét táplálja, jelzéseit megértse és a gyermek szükségleteit kielégítse.
Az embergyermek - hordozásra teremtve
• folyamatos gondoskodás az éretlen, hordozott élőlény számára = testen való hordozás
• a közel 60 millió éves hordozáshoz való alkalmazkodást próbálja az ember az utóbbi egy-két évszázadban elnyomni, amikor a gyermekeit távol a testétől babakocsiba, kiságyba, külön szobába teszi
• az újszülött ösztönei még erősen működnek, egyedül hagyáskor valódi halálfélelmet érez, s túlélő ösztönei parancsára sírni kezd
• evolúciós összeférhetetlenség elve: ellentmondás van őseink környezete, amelyben genetikai állományunk létrejött, és aközött a környezet között, amelyben ma élünk
Fennmaradt reflexek, amelyek a hordozás szempontjából fontosak:
A főemlős kölykökhöz képest meglehetősen éretlenül születik:
· testéhez képest nagy agy éretlen idegrendszerrel
· fizikai képességei messze alulmaradnak a többi főemlős kölykéhez képest
· labilis testhőszabályozás
· fejletlen látás
· anyatej összetétele (a humán tejben található magas laktóztartalom arra utal, hogy az embercsecsemőnél az elsődleges cél az agyfejlődés, ezzel szemben alacsony a zsír- és fehérjetartalma)
Az embergyermek – folyamatos gondoskodásra szorul
· Az ember rövidnek mondható, 9 hónapos méhen belüli fejlődésének egy sajátos evolúciós kompromisszum az oka: ha a magzat tovább fejlődne az anyaméhen belül, agyának mérete miatt a koponyája nem férne át a szülőcsatornán.
· A szülőcsatorna relatív szűkösségének hátterében az egyedül ránk jellemző, teljesen felegyenesedett járás áll, mely a medencecsont formáját átalakította, kevés teret hagyva a születő újszülött fejének. Az ember ezért kénytelen idő előtt, éretlenebbül világra hozni gyermekeit.
· Legalább 12 hónapig így az embergyermek ezért olyannyira védtelen és önállótlan, hogy folyamatos gondoskodásra szorul.
· Az anyát biológiai felépítése mellett az utódgondozás ösztöne is arra készteti, hogy kicsinyét táplálja, jelzéseit megértse és a gyermek szükségleteit kielégítse.
Az embergyermek - hordozásra teremtve
• folyamatos gondoskodás az éretlen, hordozott élőlény számára = testen való hordozás
• a közel 60 millió éves hordozáshoz való alkalmazkodást próbálja az ember az utóbbi egy-két évszázadban elnyomni, amikor a gyermekeit távol a testétől babakocsiba, kiságyba, külön szobába teszi
• az újszülött ösztönei még erősen működnek, egyedül hagyáskor valódi halálfélelmet érez, s túlélő ösztönei parancsára sírni kezd
• evolúciós összeférhetetlenség elve: ellentmondás van őseink környezete, amelyben genetikai állományunk létrejött, és aközött a környezet között, amelyben ma élünk
Fennmaradt reflexek, amelyek a hordozás szempontjából fontosak:
Moro-reflex |
lépegető reflex |
fogó reflex |
A hordozás tehát nem divathóbort! Az alábbi képek is bizonyítékul szolgálnak, hogy a hordozás mindig is jelen volt az emberiség életében.
- ókor:
Montuemhat sírköve (i.e. 780-656)
- középkor:
Westminster Zsoltároskönyv: Szt. Kristóf (1200)
Giotto: Menekülés Egyiptomba 1304-1306 |
- Magyarországon a XX. század első felében:
- természeti népek Afrikában és Alaszkában:
Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub
Forrás:
• www.wikipedia.hu
• Magyar Babahordozó Konferencia és Fesztivál 2019., Dr. Berecz Bernadett: 60 millió éves divathóbort? Evolúciós örökségünk a hordozás című előadása nyomán
- természeti népek Afrikában és Alaszkában:
- napjainkban:
Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub
Forrás:
• www.wikipedia.hu
• Magyar Babahordozó Konferencia és Fesztivál 2019., Dr. Berecz Bernadett: 60 millió éves divathóbort? Evolúciós örökségünk a hordozás című előadása nyomán
A képek forrása:
- www.pinterest.com
- www.flickr.com
- www.origo.hu/tudomany
- www.bioenciclopedia.com
- www.natgeo.com
- www.kisbabanaplo.com
- www.infomed.hu
- www.impressmagazin.hu
- www.sciencephoto.com
- www.libreriaesoteica.net
- www.livemaster.ru
- www.greelane.com
- www.wrapyouinlove.com
- www.univision.com
- www.hobbikert.hu
- www.kumparan.com
- www.gimesy.com