2020. augusztus 7., péntek

A hordozás evolúciós háttere

Mely élőlények hordozzák az utódaikat?
Az állatok, az emberek, sőt a növények is!

Hordozás az állatvilágban

· majmok
· erszényesek
· madarak
· hüllők
· kétéltűek
· halak (szájköltő)

Vannak olyan állatok, akik a testükön hordozzák a kicsinyeiket, olyanok is, akik a szájukban.

· Emlősök
  • emlősök, akik szájban hordoznak: tigris, vadkutya stb.
  • emlősök, akik a testükön hordoznak: gorilla, maki, gibbon stb.
  • emlősök, akik erszényesek: kenguru, koala, oposszum, lajhár stb.

· Madarak
  • búvár, kanadai daru, császárpingvin, hattyú
   · Hüllők
  • teknős
· Kétéltűek
  • békák

· Halak
  • szájköltő halak (hímek)
És, még sokan mások… 😊

  

Hordozás a növényvilágban


Az elevenszülő növények esetében (vivipária), az új egyed kifejlődése már az anyanövényen megkezdődik. Pl. sarjika.
Az ember is hordozott élőlény?

Mióta hordozunk?
Amióta a főemlősök kb. 50-60 millió évvel ezelőtt megjelentek.
Az Australopithecus afarensis 3,3-2,1 millió évvel ezelőtt élt, felegyenesedett, két lábon járt. Ennek következtében a medencecsontja szűkebbé vált, szülőcsatornája keskenyebbé. Szőre már jóval kevesebb volt, mint elődeinek.
· Lucy (Australopithecus afarensis) 3,2 millió évvel ezelőtt élt, csontvázának maradékaiból arra lehet következtetni, hogy Lucy egyenesen, két lábon tudott járni a földön. Valószínű, hogy fákon élt, és a halálát magasból leesés okozhatta. Lábaival nagyon jól tudott kapaszkodni.
· Dikikai gyermek, 3,3 millió évvel ezelőtt élt. Attól az Australopithecus afarensis fajtól származik, amely később „Lucy” becenéven vált világhírűvé. Az utód lábbal meg tudott kapaszkodni anyja testén.
Elődeink még többnyire a fákon, fészkekben éltek, de már két lábon is tudtak járni. A magasban nagyobb védelemben, biztonságban voltak, itt töltötték az idejük nagyobb részét, itt is aludtak, melyhez fészket készítettek maguknak. Vadászni, élelmet gyűjtögetni viszont már lemásztak a fáról. A vadászó és gyűjtögető életmód azt jelentette, hogy az ősemberek állandóan mozgásban voltak élelem után kutatva, így gyermekeiket sehol sem hagyhatták magukra, különben azok gyorsan a ragadozó állatok zsákmányává váltak volna. Magától értetődő és szükséges volt, hogy a szülők gyermekeiket mindenhová magukkal vigyék, hordozva, hisz csak így tudtak fára mászni, vadászni, gyűjtögetni.

Miért váltottak statégiát a korai főemlősök (felegyenesedés, két lábon való járás)? 

· megjelentek fészekparaziták, illetve ezek a testszőrzetben is megtelepedtek, 
· a fészket fosztogató ragadozók miatt, 
· fejlődött a kézügyességük (eszközhasználat),
· így meg tudták magukat védeni,
· a vadászat is könnyebbé vált,
· anya-gyermek kapcsolat fejlődött (a csípőn hordozáskor több volt a szemkontaktus, emiatt jobban tudott az anya figyelni az utód arckifejezéseire)

Akkora változáson ment keresztül az ember elődje, hogy az utódgondozás gyökeresen megváltozott, nélkülözhetetlenné vált valamilyen hordozóeszköz használata.

Első hordozóeszközök

· Mire használták? Elsősorban szállítóeszköznek. Ugyanabban az eszközben szállítottak élelmiszert, szerszámot, a gyereknek nem volt külön szállítóeszköze.
· Miért használták? A gyerek altatására, a baba megnyugtatására, hogy ne sírjon, illetve az együttműködés elérése volt a cél.
· Miből készültek? Természetben megtalálható anyagokból: növényi rostok, bőr, háncs, kéreg stb.

Utódgondozás az állatvilágban
I. típus
· fészeklakó (pl. énekesmadarak, kutya)
· fészekhagyó (pl. tehén, zsiráf, lófélék)
· hordozott (pl. erszényesek, főemlősök)

II. típus
· éretlen utódú
· érett utódú

III. típus
· szakaszosan gondoskodó
· folyamatosan gondoskodó

Hova sorolható az ember?

Az embergyermek – hordozott
· Elődeink is magukkal, magukon hordozták utódaikat (ragadozó állatok közt éltek, ill. vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak). Az első erre vonatkozó leletek kb. 4,5 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza.
· A törzsfejlődést tekintve nagyon sok jel mutat arra, hogy az ember hordozott élőlény: mozgásszervrendszerünk (csípő, gerinc, az újszülött sípcsontjának görbülete), reflexeink, agyunk felépítése, működése. 

Az embergyermek – éretlen 
A főemlős kölykökhöz képest meglehetősen éretlenül születik: 
· testéhez képest nagy agy éretlen idegrendszerrel 
· fizikai képességei messze alulmaradnak a többi főemlős kölykéhez képest 
· labilis testhőszabályozás 
· fejletlen látás 
· anyatej összetétele (a humán tejben található magas laktóztartalom arra utal, hogy az embercsecsemőnél az elsődleges cél az agyfejlődés, ezzel szemben alacsony a zsír- és fehérjetartalma) 

Az embergyermek – folyamatos gondoskodásra szorul
· Az ember rövidnek mondható, 9 hónapos méhen belüli fejlődésének egy sajátos evolúciós kompromisszum az oka: ha a magzat tovább fejlődne az anyaméhen belül, agyának mérete miatt a koponyája nem férne át a szülőcsatornán.
· A szülőcsatorna relatív szűkösségének hátterében az egyedül ránk jellemző, teljesen felegyenesedett járás áll, mely a medencecsont formáját átalakította, kevés teret hagyva a születő újszülött fejének. Az ember ezért kénytelen idő előtt, éretlenebbül világra hozni gyermekeit.
· Legalább 12 hónapig így az embergyermek ezért olyannyira védtelen és önállótlan, hogy folyamatos gondoskodásra szorul.
· Az anyát biológiai felépítése mellett az utódgondozás ösztöne is arra készteti, hogy kicsinyét táplálja, jelzéseit megértse és a gyermek szükségleteit kielégítse.

Az embergyermek - hordozásra teremtve
• folyamatos gondoskodás az éretlen, hordozott élőlény számára = testen való hordozás
• a közel 60 millió éves hordozáshoz való alkalmazkodást próbálja az ember az utóbbi egy-két évszázadban elnyomni, amikor a gyermekeit távol a testétől babakocsiba, kiságyba, külön szobába teszi
• az újszülött ösztönei még erősen működnek, egyedül hagyáskor valódi halálfélelmet érez, s túlélő ösztönei parancsára sírni kezd
• evolúciós összeférhetetlenség elve: ellentmondás van őseink környezete, amelyben genetikai állományunk létrejött, és aközött a környezet között, amelyben ma élünk

Fennmaradt reflexek, amelyek a hordozás szempontjából fontosak:

Moro-reflex
lépegető reflex

fogó reflex

A hordozás tehát nem divathóbort! Az alábbi képek is bizonyítékul szolgálnak, hogy a hordozás mindig is jelen volt az emberiség életében.

- őskor:

Josef Wolf - Az őskori ember (Gondolat Könyvkiadó, 1981) 

- ókor:

Montuemhat sírköve (i.e. 780-656) 

- középkor:

Westminster Zsoltároskönyv: Szt. Kristóf (1200)

Giotto: Menekülés Egyiptomba 1304-1306
- újkor:

Rembrandt: Három kéregető egy ház ajtajánál (1648)

- Magyarországon a XX. század első felében:

 

- természeti népek Afrikában és Alaszkában:
  
    

- napjainkban:

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Forrás:
www.wikipedia.hu
• Magyar Babahordozó Konferencia és Fesztivál 2019., Dr. Berecz Bernadett: 60 millió éves divathóbort? Evolúciós örökségünk a hordozás című előadása nyomán

A képek forrása:
- www.pinterest.com
- www.flickr.com
- www.origo.hu/tudomany
- www.bioenciclopedia.com
- www.natgeo.com
- www.kisbabanaplo.com
- www.infomed.hu
- www.impressmagazin.hu
- www.sciencephoto.com
- www.libreriaesoteica.net
- www.livemaster.ru
- www.greelane.com
- www.wrapyouinlove.com
- www.univision.com
- www.hobbikert.hu
- www.kumparan.com
- www.gimesy.com