“Mit jelent az,hogy kompromisszummal jár a hordozóeszköz használata?”
Amelyik hordozóeszköz a baba számára nem az élettani, tehermentes testhelyzetet támogatja hordozáskor, az valamilyen szinten kompromisszumot jelent a baba szempontjából.
Minél kisebb a baba, minél éretlenebb a csípője, minél korábban tart a mozgásfejlődésében, annál inkább szeretnénk az élettani testtartáshoz közelíteni hordozáskor. Ha ebben a pozícióban támasztjuk meg a babát a számára megfelelő és feszesre húzott hordozóeszközben, elérhetjük a fiziológiás, tehermentes pozíciót.
A szövött kendők bizonyos kötéseivel (kenguru, csípőkenguru, batyu) maradéktalanul biztosítható az optimális terpesztett guggoló lábtartás.
A fix derékpántos hordozóeszközöket (pl. mei-tai, félcsatos és csatos eszközök) kialakításuk miatt nem lehet sávonként feszesre húzni, így nem képesek a baba gerincét csigolyáról csigolyára megtámasztani, illetve a baba törzsét pontról pontra támasztani. Ezekben az eszközökben azok felépítéséből adódóan a baba az élettanitól eltérő testhelyzetben van: széles terpesztés, egyenes vagy homorú gerinc.
