A szövött hordozókendők kereszt-, gyémántsávoly vagy zsákárd szövéssel készülnek. E szövésmódok lehetővé teszik, hogy az anyagukat sávonként feszesre lehessen húzni, ez pedig a gerinc csigolyáról csigolyára való alátámasztását biztosítja. A diagonális feszesre húzás annyit jelent, hogy a kendő keresztben és hosszában stabil, átlós irányban viszont rugalmas, így a gyermek testén meghúzva felveszi az ő formáját, miközben erős tartást biztosít.
Ahhoz, hogy a baba gerince csigolyáról csigolyára, illetve a törzse pontról pontra való támasztása meg tudjon valósulni, a hordozókendőt érdemes kb. 3 cm-ként, a baba gerincére merőlegesen feszesre húzni.
A szövött kendők egyrétegű kötéseivel kivitelezhető ez a tökéletes támasztás.
A feszesre húzást azért is ajánlott minden hordozóeszköz esetében elkészíteni, mert hordozáskor nagyon fontos, hogy a baba és az őt hordozó személy súlypontja azonos legyen, tehát együtt mozduljanak, a baba teste ne távolodjon el a hordozó személy testétől, akkor sem, ha az bármerre mozdul!
Gubancolások
Ha a kötés többrétegű, ha a vállpánt alá van bújtatva rögzítés előtt a kendőszár, ha hurkolás van a kötésben, ha nem szimmetrikusan fut a kendő, a sávonkénti feszesre húzás nem lehetséges teljes mértékben. Ha a kötés már fixálva van, utólagosan szintén kivitelezhetetlen a megfelelő feszesség elérése, hiszen a csomó után már túlnyomóan beazonosíthatlan, melyik a laza kendősáv. Ha a kendő csapásával van rögzítve a kötés, a csomó nem tudja fixálni a teljes kendő szélességen a feszességet, a végeredmény laza marad.
Tart vs. támaszt
Nem mindegy, hogy a hordozóeszköz csak tartja vagy támasztja a baba törzsét. Ha csak tartja, nem engedi leesni. Ha támasztja, akkor átvezeti súlyát máshova, ezzel tehermentesíti. Előbbi több teret engedhet, utóbbinál elvárás a kellő feszesség, hogy ténylegesen alátámassza a baba combjait, minél nagyobb felületen, egyenletesen, ráncmentesen körbeölelje a törzsét. Így a baba még nem kellőképp megerősödött, illetve ellazult (pl. alvás közben) izomzatáról el tudja vezetni a terhelést.
A formázott hordozók (mei-tai, félcsatos, csatos) vállpántjait és body-ját a fentiek fényében nem lehet sávonként feszesre húzni, hiszen ebben az esetben a darabok (vállpánt-body) illesztése megtöri a meghúzás erővonalát, valamint annak iránya nem merőleges a baba gerincére.
Akkor sem használható a ‘sávonként feszesre húzás’ kifejezés, ha a kötős vállpántok a body-ba 45 fokos szögben vannak bevarrva, illetve nem párnázottak, hanem végig kendősek. Ekkor ugyanis az általában félkendőszéles anyag (kb. 30-35 cm) a body paneljei közé mélyen, jó esetben X-box varrásával van beengedve, valamint egymásra hajtogatva vannak levarrva, vagyis ha lennének is sávok, egymást fednék, sőt, a varrattal rögzítve is lennének. A csatos hordozó vállpántjait is minden esetben húzzuk feszesre felvételt követően a hevederek segítségével, ugyanígy levételhez engedjük ki őket.
Fontos, hogy jól válasszuk meg és babánk méreteire állítsuk be a hordozóeszközünket: kisbabának lehetőség szerint még tarkóig érjen a hordozó body része, de nagyobbak hátát is minimum hónalj vonalig támassza.
Némely nézet szerint bugyrosítással elérhető a baba optimális testhelyzete (enyhe terpesz, térdek köldökmagasságig felhúzva) a csatos hordozókban is. Nézzük meg ezt közelebbről!
A “bugyrosítás” kifejezés fix derékpántos hordozók esetén nem helytálló, hiszen bugyrot csak a szövött kendő U alakban futó kötései (kengurukötés, csípőkenguru, batyu, ill. karikás kendő) tudnak nyújtani, ezzel biztosítva a baba enyhe terpesztését és a köldökig felhúzott térdek helyzetét. A bugyrosítást a baba csípőjének bebillentése gyanánt javasolják, ám a közhiedemmel ellentétben a medencét lehet billenteni, a csípőízületet nem.
Medencebillentéskor a baba combjait a fix derékpántos hordozóban felfelé-befelé mozgatják és így igazítják a testhelyzetét a hordozóeszközben. A gyermek térdei a saját köldökének magasságába kerülnek és a terpesztése látszólag mérséklődik.
Ha nekem kényelmes, akkor a babának is az?
Eszközválasztás előtt kulcsfontosságú informálódni a hordozás anatómiai szempontjairól, a hordozóeszközök tulajdonságairól, illetve ezek babára gyakorolt hatásairól!
Fontos, hogy a baba hol tart a mozgásfejlődésben, mekkora a törzse, illetve a combcsontjának a hossza.
Ezen szempontokat szem előtt tartva érdemes kipróbálni a baba számára legideálisabb hordozóeszközöket és hordozási módokat.
Sokszor nem egyszerűbb a fix derékpántos hordozóeszközök használata, mint a szövött kendőké, hiszen a sok-sok heveder megannyi állíthatósági lehetőséget rejt magában - a lazán viselt, nem megfelelő testtájakra terhelő eszközök sajnos számtalanszor jelentik a hordozás végét a fájdalom, kényelmetlenség miatt, a túlfeszülő hevederek pedig rongálhatják a hordozó felépítését. Ezek használatát is tanulni, gyakorolni kell.
Szerző: Mátyus Évi, Török Ági, Zuglói Babahordozó Klub
 |
| belülzsebes kötés feszesre húzása |
 |
| karikás kendős kötés feszesre húzása |
Gubancolások
Ha a kötés többrétegű, ha a vállpánt alá van bújtatva rögzítés előtt a kendőszár, ha hurkolás van a kötésben, ha nem szimmetrikusan fut a kendő, a sávonkénti feszesre húzás nem lehetséges teljes mértékben. Ha a kötés már fixálva van, utólagosan szintén kivitelezhetetlen a megfelelő feszesség elérése, hiszen a csomó után már túlnyomóan beazonosíthatlan, melyik a laza kendősáv. Ha a kendő csapásával van rögzítve a kötés, a csomó nem tudja fixálni a teljes kendő szélességen a feszességet, a végeredmény laza marad.
 |
(A kép figyelemfelkeltő! Az ilyen jellegű hordozást nem ajánljuk! forrás: flickr) |
 |
(A kép figyelemfelkeltő! Az ilyen jellegű hordozást nem ajánljuk! forrás: nytimes.com) |
 |
| (A kép figyelemfelkeltő! Az ilyen jellegű hordozást nem ajánljuk! forrás: ZBK) |
Tart vs. támaszt
Nem mindegy, hogy a hordozóeszköz csak tartja vagy támasztja a baba törzsét. Ha csak tartja, nem engedi leesni. Ha támasztja, akkor átvezeti súlyát máshova, ezzel tehermentesíti. Előbbi több teret engedhet, utóbbinál elvárás a kellő feszesség, hogy ténylegesen alátámassza a baba combjait, minél nagyobb felületen, egyenletesen, ráncmentesen körbeölelje a törzsét. Így a baba még nem kellőképp megerősödött, illetve ellazult (pl. alvás közben) izomzatáról el tudja vezetni a terhelést.
A formázott hordozók (mei-tai, félcsatos, csatos) vállpántjait és body-ját a fentiek fényében nem lehet sávonként feszesre húzni, hiszen ebben az esetben a darabok (vállpánt-body) illesztése megtöri a meghúzás erővonalát, valamint annak iránya nem merőleges a baba gerincére.
 |
| (forrás: wrappingrachel) |
Akkor sem használható a ‘sávonként feszesre húzás’ kifejezés, ha a kötős vállpántok a body-ba 45 fokos szögben vannak bevarrva, illetve nem párnázottak, hanem végig kendősek. Ekkor ugyanis az általában félkendőszéles anyag (kb. 30-35 cm) a body paneljei közé mélyen, jó esetben X-box varrásával van beengedve, valamint egymásra hajtogatva vannak levarrva, vagyis ha lennének is sávok, egymást fednék, sőt, a varrattal rögzítve is lennének. A csatos hordozó vállpántjait is minden esetben húzzuk feszesre felvételt követően a hevederek segítségével, ugyanígy levételhez engedjük ki őket.
Fontos, hogy jól válasszuk meg és babánk méreteire állítsuk be a hordozóeszközünket: kisbabának lehetőség szerint még tarkóig érjen a hordozó body része, de nagyobbak hátát is minimum hónalj vonalig támassza.
Némely nézet szerint bugyrosítással elérhető a baba optimális testhelyzete (enyhe terpesz, térdek köldökmagasságig felhúzva) a csatos hordozókban is. Nézzük meg ezt közelebbről!
A “bugyrosítás” kifejezés fix derékpántos hordozók esetén nem helytálló, hiszen bugyrot csak a szövött kendő U alakban futó kötései (kengurukötés, csípőkenguru, batyu, ill. karikás kendő) tudnak nyújtani, ezzel biztosítva a baba enyhe terpesztését és a köldökig felhúzott térdek helyzetét. A bugyrosítást a baba csípőjének bebillentése gyanánt javasolják, ám a közhiedemmel ellentétben a medencét lehet billenteni, a csípőízületet nem.
Medencebillentéskor a baba combjait a fix derékpántos hordozóban felfelé-befelé mozgatják és így igazítják a testhelyzetét a hordozóeszközben. A gyermek térdei a saját köldökének magasságába kerülnek és a terpesztése látszólag mérséklődik.
A “bugyrosítás” lazára hagyott eszközt feltételez, hiszen bőven tudjuk mozgatni a baba combjait felfelé, ám ez a gerinc számára nem kedvező. A baba belerogy a hordozóba, a csigolyák összenyomják az érhálózattal teli porckorongot.
Ha a hordozóeszköz nincs megfelelően feszesre húzva, akkor a baba és a hordozó személy testének súlypontja eltávolodik egymástól. Minél nagyobb ez a távolság, annál nagyobb mértékben kell ezt a szülő testének kompenzálnia - hiszen teste a szimmetriára törekszik a gyermek hordozása közben is. Tehát vagy előre vagy hátra fog dőlni a felnőtt vállöve vagy törzse. A laza eszköz húzza a hordozó személy vállát is (“a hordozás fáj”), s a fentiek alapján derékfájást is eredményezhet. A lazán viselt, nem megfelelő testtájakra terhelő eszköz használata sajnos számtalanszor jelenti a hordozás végét a fájdalom, kényelmetlenség miatt, a túlfeszülő hevederek pedig rongálhatják a hordozó felépítését.
A medence billentésénél nem fixálja semmi a baba testhelyzetét, illetve combjainak pozícióját. A derékpánt továbbra is vízszintes marad, illetve a gravitáció is lefelé húzza a lábakat, tehát bizonyos időközönként újra meg kell ismételni a combok forgatását, azaz a billentést. Lássuk be, ez nem igazán praktikus!
Milyen a kellő feszesség?
Lehet túlhúzni?
Hordozókendő esetén a túlhúzás esélye igen csekély, viszont előfordulhat egyenetlen feszesre húzás, mely azt jelenti, hogy egyes sávok lazábbak, más sávok (pl. szegés) pedig az ideálisnál szorosabbak.
Formázott hordozóknál előfordul a pántok-hevederek túlhúzása, ennek legtöbbször az anya-baba páros alkatához, állapotához (pl. izomtónus eltérés) nem megfelelő típus- és méretválasztás, a pontatlan beállítás vagy helytelen felvétel az oka.
Lehetséges, hogy a formázott hordozó derékpántjának szélessége, párnázottsága, hossza nem lett megfelelően kiválasztva, ezért nyomja vagy vágja a hordozó személy törzsét, esetlegesen nem húzható maradéktalanul feszesre. Érdemes ezért vásárlás előtt különféle élethelyzetekben minél többféle hordozót kipróbálni.
De így nem túl szoros a babának? Kap levegőt?
A baba törzsének megfelelő megtámasztásához nélkülözhetetlen, hogy a hordozó kellően feszesre legyen húzva, s így a hordozó személlyel azonos legyen a súlypontja, vagyis ne távolodjon el a testük egymástól, a gyermek ne rogyjon bele a hordozóeszközbe. Ez elengedhetetlen a hordozás biztonságosságához.
Mindig ellenőrizzük le, hogy a baba légutai szabadok-e, arca látható-e!
Ha a hordozóeszköz nincs megfelelően feszesre húzva, akkor a baba és a hordozó személy testének súlypontja eltávolodik egymástól. Minél nagyobb ez a távolság, annál nagyobb mértékben kell ezt a szülő testének kompenzálnia - hiszen teste a szimmetriára törekszik a gyermek hordozása közben is. Tehát vagy előre vagy hátra fog dőlni a felnőtt vállöve vagy törzse. A laza eszköz húzza a hordozó személy vállát is (“a hordozás fáj”), s a fentiek alapján derékfájást is eredményezhet. A lazán viselt, nem megfelelő testtájakra terhelő eszköz használata sajnos számtalanszor jelenti a hordozás végét a fájdalom, kényelmetlenség miatt, a túlfeszülő hevederek pedig rongálhatják a hordozó felépítését.
A medence billentésénél nem fixálja semmi a baba testhelyzetét, illetve combjainak pozícióját. A derékpánt továbbra is vízszintes marad, illetve a gravitáció is lefelé húzza a lábakat, tehát bizonyos időközönként újra meg kell ismételni a combok forgatását, azaz a billentést. Lássuk be, ez nem igazán praktikus!
Milyen a kellő feszesség?
- biztonságos: a baba törzse, feje nem rogy bele az eszközbe, illetve
- nem dől el semelyik oldalra, a hordozóban szimmetrikusan helyezkedik el, gerince függőleges
- szabadok a gyermek légutai, mely feltételezi azt is, hogy a hordozóeszköz body része nem túl magas a gyermek termetéhez
- azonos a hordozó személy és a gyermek súlypontja
- a vállpántokat nem lehet elemelni a hordozó személy vállától, nem is kell kézzel tartani azokat, tehát nem lazák, valamint
- nem is húzzák a szülő vállát, nincs túlfeszítve, vagyis
- a kötésmód egyenes tartást biztosít a hordozó személynek,
- s így semmilyen rendellenes testtartással (vállak előre- vagy hátrahúzása, a felsőtest előre- ill. hátradőlése) nem szükséges kompenzálnia a baba súlyát
- a hordozóeszköz egy rétegben, ráncmentesen, anyagfelesleg nélkül támasztja a baba törzsét
- fix derékpántos hordozóeszközben a baba popsija nem lóg rá a derékpántra, a gyermek combjai annak felső, vízsszintes vonalához igazodnak
 |
| (forrás: sweetberry.hu) |
A hordozó feszesre húzását minden hordozóeszköz esetében, minden alkalommal, felvétel után, a hordozó személynek önállóan, saját magán célszerű elvégezni.
Hordozókendő esetén a túlhúzás esélye igen csekély, viszont előfordulhat egyenetlen feszesre húzás, mely azt jelenti, hogy egyes sávok lazábbak, más sávok (pl. szegés) pedig az ideálisnál szorosabbak.
Formázott hordozóknál előfordul a pántok-hevederek túlhúzása, ennek legtöbbször az anya-baba páros alkatához, állapotához (pl. izomtónus eltérés) nem megfelelő típus- és méretválasztás, a pontatlan beállítás vagy helytelen felvétel az oka.
Lehetséges, hogy a formázott hordozó derékpántjának szélessége, párnázottsága, hossza nem lett megfelelően kiválasztva, ezért nyomja vagy vágja a hordozó személy törzsét, esetlegesen nem húzható maradéktalanul feszesre. Érdemes ezért vásárlás előtt különféle élethelyzetekben minél többféle hordozót kipróbálni.
De így nem túl szoros a babának? Kap levegőt?
A baba törzsének megfelelő megtámasztásához nélkülözhetetlen, hogy a hordozó kellően feszesre legyen húzva, s így a hordozó személlyel azonos legyen a súlypontja, vagyis ne távolodjon el a testük egymástól, a gyermek ne rogyjon bele a hordozóeszközbe. Ez elengedhetetlen a hordozás biztonságosságához.
Mindig ellenőrizzük le, hogy a baba légutai szabadok-e, arca látható-e!
 |
| (forrás: ZBK) |
Ha nekem kényelmes, akkor a babának is az?
Eszközválasztás előtt kulcsfontosságú informálódni a hordozás anatómiai szempontjairól, a hordozóeszközök tulajdonságairól, illetve ezek babára gyakorolt hatásairól!
Fontos, hogy a baba hol tart a mozgásfejlődésben, mekkora a törzse, illetve a combcsontjának a hossza.
Ezen szempontokat szem előtt tartva érdemes kipróbálni a baba számára legideálisabb hordozóeszközöket és hordozási módokat.
Sokszor nem egyszerűbb a fix derékpántos hordozóeszközök használata, mint a szövött kendőké, hiszen a sok-sok heveder megannyi állíthatósági lehetőséget rejt magában - a lazán viselt, nem megfelelő testtájakra terhelő eszközök sajnos számtalanszor jelentik a hordozás végét a fájdalom, kényelmetlenség miatt, a túlfeszülő hevederek pedig rongálhatják a hordozó felépítését. Ezek használatát is tanulni, gyakorolni kell.
Szerző: Mátyus Évi, Török Ági, Zuglói Babahordozó Klub
