Testkontaktus
A testkontaktus élettani szükséglet, magzati kortól végigkíséri az egész életünket!
Az érintésnek, a simogatásnak rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja.
Anatómia, mozgásfejlődés
A gerinc alakja a baba mozgásfejlődésével (fej emelése, felülés, felállás és a járás) párhuzamosan alakul ki. Végleges, kettős S alakját csak a pubertáskor lezárultával éri el.
A babák éretlen csípővel jönnek a világra, ami azt jelenti, hogy az ízületi vápa még jóval sekélyebb, laposabb, a combcsont feje pedig kevésbé hajlított, ezért a két csont találkozása, összekapaszkodása még nem olyan tökéletes, mint a felnőtteknél. A mozgás hatására fogja a combcsont feje mélyíteni a vápát, a vápa pedig szintén nyomja a combcsont fejét, majd rá fog csontosodni.
A mozgásfejlődést azzal tudjuk segíteni, ha időt és mozgásteret adunk a babának (ez az általa viselt ruházatra is vonatkozik (laza, kényelmes)), hogy elsajátíthassa, gyakorolhassa a mozgásformákat.
Függőleges testhelyzet
Gerincoszlopunk 33-35 csigolyából és a köztük lévő porckorongokból épül fel. A csigolyák csontszövetből épülnek fel, anatómiailag csigolyatestre, csigolyaívekre és nyúlványokra tagolhatók. A porckorongok kollagén rostos porcszövetből épülnek fel, ezek csecsemőknél a vérerekkel vannak átszőve. Feladatuk a csigolyák egymáshoz viszonyított elmozdulásában, továbbá a járás során fellépő mechanikai hatások csökkentésében van, melyeket függőleges testhelyzetben tudnak optimálisan tompítani.
A fülünkben található egyensúlyozó szervünk, ennek segítségével tudjuk, hogy milyen a helyzetünk, hogy a fejünk milyen helyzetben van. Az emberi szervezetnek lételeme a függőleges testhelyzet. Minden szervünk, szervrendszerünk ehhez alkalmazkodik (pl. a fent említett vázrendszer, emésztőszervrendszer, idegrendszer stb.). Tehát a baba, ha függőleges testhelyzetben van, s így mozgunk vele, az egyensúly-érzékelő rendszere és az idegrendszere is ideális módon fejlődik.
Nézzük meg külön-külön közelebbről a címben szereplő terméket!
Pólya
Sokszor javasolják a pólya használatát a baba megnyugtatása, altatása céljából. A babák valóban megnyugszanak, ha szorosan, melegen be vannak bugyolálva, hisz ez az anyaméhbeli élményekre emlékezteti őket. Mégsem ajánlatos a használata. A bepólyált babák többet és mélyebben alszanak, így kevesebbszer ébrednek fel. Ez veszélyezteti a gyakori, igény szerinti szoptatást, így a csecsemők gyarapodását is.
A pólyában nincs szabad mozgástere a babának, pedig nagyon fontos, hogy a kezeivel kalimpálhasson, a lábaival rugdalózhasson. A bepólyált kisbaba lábai nyújtva vannak, ami nem támogatja a optimális csípőfejlődést, s idősebb korban ez akár csípőproblémákhoz is vezethet. Emellett a bepólyált csecsemők kevesebb érintést, simogatást élvezhetnek.
Feszesre kötött hordozóeszközben elérhetjük, hogy a baba biztonságban érezze magát, a folyamatos testkontaktus, az anyához való közelség, anyaillat, anyameleg megnyugtatja, elaltatja. A szülő gyorsabban tud reagálni a csecsemő jelzéseire, így a szoptatásnak sincs akadálya.
Autós hordozó, pihenőszék
Eltérő, hogy a gyártók mennyi időt határoznak meg annak tekintetében, hogy autósülésben, pihenőszékben mennyi időt lehet a baba egyhuzamban (0,5-1,5 óra). Ezekben az eszközökben tud nézelődni a baba, de a póz, melyet ilyenkor felvesz, a gerincének, nyak-, ill. hátizmainak stb., ízületeinek megterhelő! Emiatt a baba életvitelszerű altatását ebben nem javasoljuk!
Járóka, bébikomp
Ma már orvosilag bizonyított tény, hogy használatuk nem optimális, ezért szakemberek (ortopéd orvosok, gyógytornászok, konduktorok stb.) sem javasolják az alkalmazásukat.
Egészen kicsi kortól javasolt a tágas, vízszintes, kemény felületű környezet biztosítása a babák számára, ezért a járókák, valamint a bébikompok használata nem ajánlott a mozgásfejlődés szempontjából. Egy újszülött 24 órás testkontaktust igényelhet, míg egy már kúszó-mászó baba, illetve a totyogó gyermek jelezni fogja, hogy mikor, mennyit szeretne szabadon mozogni, felfedezni környezetét.
Emiatt kiemelten fontos, hogy elegendő időt és mozgásteret adjunk a babának, hogy elsajátíthassa, gyakorolhassa a mozgásformákat, s erősödhessenek, fejlődhessenek izmai.
A bébikompban idő előtt terhelés alá kerül a baba gerince, csípője, térd- és boka ízületei.
Egy stabilan ülni vagy önállóan járni nem tudó gyermeket a bébikomp használata idő előtti felegyenesedésre készteti, ez sem a fejletlen izmokra, ízületekre, sem a csontokra nincs jó hatással. Mivel a kompban a baba törzse nincs megtámasztva, és a gyermek önmagát sem képes még megtartani, a súly a saját ágyékára fog nehezedni. Ha a járni nem tudó baba talpa leér, kiváltódik a lépegetőreflex, s ez a talp izmaira is negatív hatással van, valamint ha csak a lábujjhegy ér le, akkor a gyermek így tanulja meg a járást, s ez egy torzult járásképet eredményez.
Siettetni egyik mozgásformát sem kell, a baba egyedül is képes ezeket megtanulni, gyakorolni. Ne ültessük, mert erre a gerince, illetve a hátizmai még nem állnak készen, nem kellően fejlettek hozzá. A járatas-sétáltatás a gyermek felemelt karjaival sem optimális, sem a boka-, sem a térd-, sem a csípő-, váll izületeinek, sem a gerincének és az izmoknak sem.
A baba mozgás- és értelmi fejlődését úgy tudjuk elősegíteni, ha hagyjuk sokat a földön forogni, majd kúszni, mászni, egyedül felállni és elindulni, ha hagyjuk a saját ütemében haladni! Amennyiben kimarad valamelyik mozgásforma, az tanulási zavarokhoz, diszlexia, diszgráfia, lúdtalp, gerincferdülés, egyensúlyi problémák kialakulásához vezetHET. Nem minden gyereknél okoz zavart, nem tudhatjuk előre melyiknél nem és melyiknél eredményez majd gondot.
Ha bármi eltérést, lemaradást tapasztalunk, keressünk fel megfelelő szakembert: ortopédorvost, fejlődésneurológust, gyógytornászt, konduktort, kiropraktőrt, aki személyre szabott terápiát ajánl. Nagyon fontos, hogy a baba időben megkapja a számára célzott, megfelelő kezelést (Ayres terápia, Katona-módszer, Dévény torna, TSMT stb.)!
Hordozás
A hordozás a fenti eszközökkel szemben az egész mozgásszervrendszerre jótékony hatással van: izmokat erősít, serkenti a vérellátást, segíti a csontok, izmok és az ízületek fejlődését. A csípőfejlődést támogatja, hiszen hordozóeszközben a baba lábai enyhe terpeszben vannak, s térdei a saját köldöke magasságáig fel vannak húzva. Ha a gerinc függőleges helyzetben, csigolyáról csigolyára alá van támasztva egy sávonként feszesre húzott kendőben, akkor elérhetjük a élettani, tehermentes testhelyzetet a baba számára.
Mindezek mellett a folyamatos testkontaktus is biztosítva van, a fent említett eszközökkel ellentétben!
Pólyában, autósülésben, pihenőszékben, hintában nem megvalósítható a függőleges testhelyzet, valamint az optimális, csípő- és gerincfejlődést támogató terpesztett guggoló lábtartást sem támogatják ezek a termékek.
Hordozás közben lát mindent a gyermek, sőt közel azonos szemmagasságból szemléli, tanulja, tapasztalja a világot, mint a szülei. Hordozva a kommunikáció is gördülékenyebbé válhat a kisbaba és szülei között. Külön öröm a közös tevékenykedés a család életében.
Nem árt a babának?
A szülők a nap folyamán többször kiveszik gyermeküket a kiságyból, a hintából, a hordozóeszközből. Átöltöztetik, pelenkázzák, megetetik, felveszik dajkálni, majd leteszik az ágyra, szükség esetén beteszik az autósülésbe vagy babakocsiba.
Az optimálistól való eltérés nem azt jelenti, hogy az árt vagy ártalmas! Mindig mérlegeljük, mennyi időt tölt ezekben az eszközökben a baba. Figyeljük a jelzéseit, vegyük ki, vegyük fel, ha azt látjuk már, hogy kényelmetlen neki az adott testhelyzet vagy ha ölelésre, dajkálásra vágyik a kicsi!
A lényeg mindig ugyanaz, hogy a babánk igényeit, szükségleteit figyelembe vegyük!
A biztonságot tartsuk szem előtt! Mindig legyenek a baba légutai szabadok (figyeljünk az ágyban, járókában elhelyezett párnákra, plüssjátékokra is!), arca minden esetben látható legyen!
Szerző: Mátyus Évi, Török Ági Zuglói Babahordozó Klub
Ma már orvosilag bizonyított tény, hogy használatuk nem optimális, ezért szakemberek (ortopéd orvosok, gyógytornászok, konduktorok stb.) sem javasolják az alkalmazásukat.
Egészen kicsi kortól javasolt a tágas, vízszintes, kemény felületű környezet biztosítása a babák számára, ezért a járókák, valamint a bébikompok használata nem ajánlott a mozgásfejlődés szempontjából. Egy újszülött 24 órás testkontaktust igényelhet, míg egy már kúszó-mászó baba, illetve a totyogó gyermek jelezni fogja, hogy mikor, mennyit szeretne szabadon mozogni, felfedezni környezetét.
Emiatt kiemelten fontos, hogy elegendő időt és mozgásteret adjunk a babának, hogy elsajátíthassa, gyakorolhassa a mozgásformákat, s erősödhessenek, fejlődhessenek izmai.
A bébikompban idő előtt terhelés alá kerül a baba gerince, csípője, térd- és boka ízületei.
Egy stabilan ülni vagy önállóan járni nem tudó gyermeket a bébikomp használata idő előtti felegyenesedésre készteti, ez sem a fejletlen izmokra, ízületekre, sem a csontokra nincs jó hatással. Mivel a kompban a baba törzse nincs megtámasztva, és a gyermek önmagát sem képes még megtartani, a súly a saját ágyékára fog nehezedni. Ha a járni nem tudó baba talpa leér, kiváltódik a lépegetőreflex, s ez a talp izmaira is negatív hatással van, valamint ha csak a lábujjhegy ér le, akkor a gyermek így tanulja meg a járást, s ez egy torzult járásképet eredményez.
(A kép figyelemfelkeltő! A bébikomp használatát nem ajánljuk! - forrás: profimedia/nlc) |
Mivel a kompban a baba nem látja a lábait, nehezebben alakul ki a szem-láb koordináció, s így nehezebben rendezi össze a gyermek a kezek és lábak mozgását. A kompban a csípőízület nyújtva van, ez nem optimális a csípőfejlődés szempontjából. Fontos, hogy a gyermek egyensúlyérzékelő rendszere fejlődjön, hogy tanuljon meg elesni, leesni!
A járókában nincs meg az a tér, amire a babának szüksége van ahhoz, hogy szabadon kússzon, másszon. Viszont a kialakítása miatt a gyermek csak felfelé tud utat törni, ez azt eredményezheti, hogy idő előtt felkapaszkodik. Ez érvényes a nem sokkal nagyobb alapterületet biztosító babakarámokra is! A felállásra pedig nem biztos, hogy készen állnak a baba ízületei, izmai. A kúszás-mászás rövid ideje, vagy esetleges kimaradása zavart okozhat a gyermek későbbi fejlődésében.
A járókában nincs meg az a tér, amire a babának szüksége van ahhoz, hogy szabadon kússzon, másszon. Viszont a kialakítása miatt a gyermek csak felfelé tud utat törni, ez azt eredményezheti, hogy idő előtt felkapaszkodik. Ez érvényes a nem sokkal nagyobb alapterületet biztosító babakarámokra is! A felállásra pedig nem biztos, hogy készen állnak a baba ízületei, izmai. A kúszás-mászás rövid ideje, vagy esetleges kimaradása zavart okozhat a gyermek későbbi fejlődésében.
rugós hinta |
bölcsőhinta |
Bölcsőhinta
A hintázás rengeteg fizikai, szociális és kognitív készség fejlődésére van egyedülállóan pozitív hatással. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő egyensúlyérzék, a térérzékelés, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció és a finommotorikus mozgások kialakulásában. A bölcsőhinta használata közben azonban nem valósítható meg a függőleges testhelyzet, sem a gerinc megtámasztása, s külön kiemelendő, hogy a testkontaktus nincs biztosítva.
A hintázás rengeteg fizikai, szociális és kognitív készség fejlődésére van egyedülállóan pozitív hatással. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő egyensúlyérzék, a térérzékelés, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció és a finommotorikus mozgások kialakulásában. A bölcsőhinta használata közben azonban nem valósítható meg a függőleges testhelyzet, sem a gerinc megtámasztása, s külön kiemelendő, hogy a testkontaktus nincs biztosítva.
Rugós hinta
A rugós hintában terhelés alatt van a baba gerince, csípője, térd- és boka ízületei. A bébikomphoz hasonlóan, ha a járni nem tudó baba talpa leér, kiváltódik a lépegetőreflex, s ez a talp izmaira van negatív hatással. Ha azonban csak a lábujjai érnek le, akkor a gyermek így tanulja meg a járást, s ez egy torzult járásképet eredményez.
Szabad mozgásfejlődés
A baba mozgásfejlődését érdemes a gyermek saját tempójára bízni. Óriási különbségek lehetnek az egyes kisbabák között, nem érdemes őket egymáshoz hasonlítani!Siettetni egyik mozgásformát sem kell, a baba egyedül is képes ezeket megtanulni, gyakorolni. Ne ültessük, mert erre a gerince, illetve a hátizmai még nem állnak készen, nem kellően fejlettek hozzá. A járatas-sétáltatás a gyermek felemelt karjaival sem optimális, sem a boka-, sem a térd-, sem a csípő-, váll izületeinek, sem a gerincének és az izmoknak sem.
A baba mozgás- és értelmi fejlődését úgy tudjuk elősegíteni, ha hagyjuk sokat a földön forogni, majd kúszni, mászni, egyedül felállni és elindulni, ha hagyjuk a saját ütemében haladni! Amennyiben kimarad valamelyik mozgásforma, az tanulási zavarokhoz, diszlexia, diszgráfia, lúdtalp, gerincferdülés, egyensúlyi problémák kialakulásához vezetHET. Nem minden gyereknél okoz zavart, nem tudhatjuk előre melyiknél nem és melyiknél eredményez majd gondot.
Ha bármi eltérést, lemaradást tapasztalunk, keressünk fel megfelelő szakembert: ortopédorvost, fejlődésneurológust, gyógytornászt, konduktort, kiropraktőrt, aki személyre szabott terápiát ajánl. Nagyon fontos, hogy a baba időben megkapja a számára célzott, megfelelő kezelést (Ayres terápia, Katona-módszer, Dévény torna, TSMT stb.)!
Hordozás
A hordozás a fenti eszközökkel szemben az egész mozgásszervrendszerre jótékony hatással van: izmokat erősít, serkenti a vérellátást, segíti a csontok, izmok és az ízületek fejlődését. A csípőfejlődést támogatja, hiszen hordozóeszközben a baba lábai enyhe terpeszben vannak, s térdei a saját köldöke magasságáig fel vannak húzva. Ha a gerinc függőleges helyzetben, csigolyáról csigolyára alá van támasztva egy sávonként feszesre húzott kendőben, akkor elérhetjük a élettani, tehermentes testhelyzetet a baba számára.
Mindezek mellett a folyamatos testkontaktus is biztosítva van, a fent említett eszközökkel ellentétben!
Pólyában, autósülésben, pihenőszékben, hintában nem megvalósítható a függőleges testhelyzet, valamint az optimális, csípő- és gerincfejlődést támogató terpesztett guggoló lábtartást sem támogatják ezek a termékek.
Hordozás közben lát mindent a gyermek, sőt közel azonos szemmagasságból szemléli, tanulja, tapasztalja a világot, mint a szülei. Hordozva a kommunikáció is gördülékenyebbé válhat a kisbaba és szülei között. Külön öröm a közös tevékenykedés a család életében.
Nem árt a babának?
A szülők a nap folyamán többször kiveszik gyermeküket a kiságyból, a hintából, a hordozóeszközből. Átöltöztetik, pelenkázzák, megetetik, felveszik dajkálni, majd leteszik az ágyra, szükség esetén beteszik az autósülésbe vagy babakocsiba.
Az optimálistól való eltérés nem azt jelenti, hogy az árt vagy ártalmas! Mindig mérlegeljük, mennyi időt tölt ezekben az eszközökben a baba. Figyeljük a jelzéseit, vegyük ki, vegyük fel, ha azt látjuk már, hogy kényelmetlen neki az adott testhelyzet vagy ha ölelésre, dajkálásra vágyik a kicsi!
A lényeg mindig ugyanaz, hogy a babánk igényeit, szükségleteit figyelembe vegyük!
A biztonságot tartsuk szem előtt! Mindig legyenek a baba légutai szabadok (figyeljünk az ágyban, járókában elhelyezett párnákra, plüssjátékokra is!), arca minden esetben látható legyen!
Szerző: Mátyus Évi, Török Ági Zuglói Babahordozó Klub