Miért jó az újszülött babának, ha testközelben hordozzuk őt?

A humán törzsfejlődést, azon belül újszülött anatómiai sajátosságait vizsgálva nagyon sok jel mutat arra, hogy az ember hordozott élőlény (csípő-, gerincfejlődése, sípcsont görbülete, reflexeink, barna zsírszövet eloszlása, agy felépítése és működése).
Folyamatos gondoskodásra szorul, ezért legalább az egyik szülőnek szünet nélkül mellett kellene tartózkodnia, gondoskodnia róla: etetni, itatni, szárazon és melegen tartani, altatni, ölelni, szeretgetni. A babák megszületésük utáni fejlődési folyamatához elengedhetetlen, hogy folyamatosan a szülei testközelében legyenek.

A babát nem kell elszeparálni az élet zajaitól, a családi élet pezsgésétől! Kulturális tévhit, hogy egyedül kell feküdnie a kiságyban vagy a babakocsiban.
A nyugati kultúra megpróbál fészeklakót nevelni a hordozott élőlényből, a szükségleteket mindenféle „kütyükkel”, anyapótlék-tárgyakkal próbálja kielégíteni (pl. babakocsi, cumi, kiságy, bébikomp stb.).

A főemlős kölykökhöz képest az embergyerek rendkívül éretlenül születik. Az újszülött csecsemő szeme nyitva van, de még fejletlen a látása, labilis a testhőszabályozása,
Agya, idegrendszere éretlen, fizikai képességei távol alulmaradnak a többi főemlős kölykéhez képest. Születése után viszont rövid időn belül gyors és csodálatos fejlődésnek indul, kb. egy éves koráig. Ennek a rendhagyó, rövid ideig tartó, intenzív fejlődésnek egy ún. evolúciós kompromisszum az oka.
Amikor őseink felegyenesedtek, két lábon kezdtek járni, így medencéjük összeszűkült. A keskeny medencén nem fért volna át egy nagy koponya. Így az ember kénytelen idő előtt, kisebb fejjel, éretlenebbül világra hozni gyermekeit. A csecsemőnek kb. 9-12 hónapnyi időre van szüksége, hogy testileg-lelkileg fokozatosan kialakuljon a leválás iránti vágya.

Távoli őseink vadászó és gyűjtögető életmódja feltételezte, hogy állandóan mozgásban voltak élelem után kutatva. Ennek értelmében a gyermekeiket sehol sem hagyhatták magukra egy olyan világban, amelyben bármely magára hagyott kisgyermek a ragadozók csemegéjévé vált volna. Így magától értetődően szükséges volt, hogy a szülők utódjaikat mindenhová magukkal vigyék, a testükön hordozzák. 

(forrás: Josef Wolf - Az őskori ember (Gondolat Könyvkiadó, 1981))

Az anyát az utódgondozás ösztöne is arra készteti, hogy kicsinyét táplálja, melegítse, gondozza, testközelében tartsa, szeresse, hogy jelzéseit megértse és a gyermek szükségleteit kielégítse.

A motívum az ember olyan belső állapota, amely kiváltja és irányítja az egyén viselkedését. Különbséget tehetünk a fiziológiai motívumok és a lelki motívumok, illetve az utóbbiakon belül a kognitív motívumok között. Az ember alapvető személyes motívumait a szükségletek képezik. Maslow a fiziológiai szükségleteken túl megkülönböztette a biztonság szükségletét, a valakihez való tartozás, a szeretet szükségletét, a megbecsülés iránti szükségletet és az önmegvalósítás szükségletét is. Maslow motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze. A piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek legalább részben kielégítettek. Ezt a motivációs piramist rugalmasan nézzük, kezeljük.

Az újszülöttek első és azonnali szükségletei a testkontaktus és a szopás.
A testkontaktus, az érintés az ember élettani szükséglete. Az érintésnek, a simogatásnak rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja. Az érintés egész életünk folyamán rendkívüli fontossággal bír, végigkíséri az egész életünket!

A magzatnak már a pocakban is folyamatos érintésben, masszírozásban van része.
A baba az anyaméh védelmében szüntelenül hallgatja a mama szívdobogását és a kívülről érkező hangokat is. Meleg, sötét helyen él, állandó mozgásban van, hiszen vagy az anyja mozgatja őt vagy ő mozgatja önmagát. Kilenc hónapon keresztül a mamával alszik együtt. Megszületése után ez a biztonságos, tökéletes világ megszűnik a számára.
A kisbabának meg kell ismerkednie a számára ismeretlen és ijesztő kinti léttel.

Testközelben - ahol hallhatja a mama szívdobogását, ahol anyaillat, anyameleg van, ahol ringatva van – tudjuk a számára folyamatosan biztosítani a biztonságérzetet, a szeretve létezést. Ezzel a várandósság időszaka meghosszabbítható a baba és a mama számára is, ha szoros testközelben lehet, ha a testünkön hordozzuk őt.

A hordozás a baba testének-lelkének egyaránt jó!
A kisbaba a megszületése pillanatától hordozható a számára megfelelő hordozóeszközben.
A hordozás a teljes mozgásszervrendszerre jótékony hatású: finoman edzi a baba izmait, javul a vérellátás, segíti a csontok izmok és ízületek fejlődését is. A szülő szabályozhatja a baba testhőjét is (pl. láz esetén lázcsillapító bőr-bőr kontaktusban). Szintén a mozgás hatására a baba egyensúlyérzéke és motorikus készségei is fejlődnek. Az enyhe terpesztés és a felhúzott térdek adta testhelyzet támogatja a gerinc-, és a csípőfejlődést, erősíti az izmokat. A mozgás hatására fejlődik az egyensúlyérzéke és motorikus készsége is.

A hordozott babát sokkal több inger éri - ez az idegrendszer fejlődését segíti. A szülő szemszögéből látja, tapasztalja meg a világot, a szeretve levést, az egyenrangúság érzését kapja meg.

Szeretettel, a testkontaktus biztosításával nem lehet elkényeztetni, elrontani, felkapatni a babát!

Ha válaszolunk a baba jelzéseire, a sírására, ha felvesszük és ringatjuk, ha simogatjuk, azzal nem lehet elkényeztetni őt. Ha megkapja ebben az érzékeny időszakban, amit kér, ha ki vannak elégítve a szükségletei, akkor azt fogja megtanulni, hogy számíthat a szüleire, hogy érdemes megszólítani a világot, mert választ fog kapni rá. Így alakul ki a bizalma a szülei felé, majd a tágabb környezete, a világ felé. Megtapasztalja a szeretve létezést is, ezeket felnőttkorában is kamatoztathatja majd a társas-, és párkapcsolataiban. Önálló, önbizalommal teli, kreatív ember válhat majd belőle.

Az embernek lételeme a függőleges testhelyzet. Minden szervünk, szervrendszerünk ehhez alkalmazkodik (pl. emésztőszervrenszer, idegrendszer stb.). Az egyensúlyozó szervünk a fülünkben van, onnan tudjuk, hogy milyen a helyzetünk, hogy a fejünk hol és milyen helyzetben van. A legtöbb baba pont ezért szereti ezt a függőleges testhelyzetet. Ennek a testhelyzetnek köszönhetően, a mozgás hatására gyorsabban távozhat szervezetéből a pocakfájást okozó levegő.

Mit szeretnénk elérni hordozáskor? Egy kis anatómia
A csecsemő fejlődésben lévő gerince nagyon érzékeny, a mellette futó és a hát többi izma fejletlen. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki a gerincgörbületek és erősödnek hátizmok is.

Nicole Rudolf munkája alapján

A kisbabák éretlen csípővel jönnek a világra, vagyis az ízületi vápa még jóval sekélyebb, laposabb, a combcsont feje pedig kevésbé hajlított, ezért a két csont összekapaszkodása még nem olyan tökéletes, mint a felnőtteknél. Tény, hogy a csípőfejlődés szempontjából az az optimális lábtartás, ha a baba lábai enyhe terpeszben vannak és a térdei fel vannak húzva a saját köldöke magasságáig.

Ha ebben a pózban támasztjuk meg őt a számára megfelelő és feszesre húzott hordozóeszközben, akkor elérhetjük a baba számára a fiziológiás, tehermentes pozíciót.

Mit várunk tehát egy hordozóeszköztől?
• támassza a baba gerincét (egészen a nyakcsigolyáktól kezdve), lehetőleg az élettani C görbületben,
• stabilan ölelje körül és támassza a baba törzsét,
• a baba combjait teljes hosszában, egészen a térhajlatokig támassza alá
• az enyhe terpesztést, valamint a köldökmagasságig felhúzott térdek helyzetét fixálni tudja

Miben hordozzuk tehát a pici babát?
Elsősorban a hosszú szövött kendőt és a szövött karikás kendőt javaslom. Ezek képesek teljes mértékben arra, hogy a baba gerincét csigolyáról csigolyára megtámasszák, valamint az optimális csípőfejlődést támogassák.

A szövött kendők kereszt-, gyémántsávoly vagy zsákárdszövéssel készülnek. Ezek a szövésmódok lehetővé teszik, hogy az anyagukat sávonként feszesre lehessen húzni. Egyrétegű kötéseivel is kivitelezhető a tökéletes támasztás.

● Hosszú kendő: újszülött (akár koraszülött) kortól a hordozós kor végéig használható. Elöl-, csípőn- és hátonhordozásra alkalmas, többféle kötésvariációval köthető. Hossza a kötés típusától, illetve a hordozó személy(ek) testalkatától is függ.
● Karikás kendő: kb. 1,7-2,2 m hosszú. Elöl- és csípőnhordozás a fő profilja, de lehet vele háton is hordozni. Féloldalassága miatt váltogatni érdemes az oldalakat.

A rugalmas hordozóeszközök is alkalmasak újszülött baba hordozására, kötött anyaguk miatt azonban csak pár hónapig lehet őket használni, mivel a használattól és a baba súlyának gyarapodásától kinyúlnak (ezért használtan nem is érdemes venni). A rugalmas anyagot nem lehet sávonként feszesre húzni. Márkától függően kb. 5-6-7 kg-ot bírnak. A rugalmas eszközöket többrétegű kötésekben ajánlott kötni, mert csak így tudják megfelelően és biztonságosan támasztani a babát.

Minél kisebb a baba, minél éretlenebb a csípője, minél korábban tart a mozgásfejlődésében, annál inkább szeretnénk az élettani testtartáshoz közelíteni hordozáskor.

Ezeket mérlegelve, többféle hordozóeszközt kipróbálva (az optimálishoz képest milyen a baba testhelyzete benne, mit szeretnénk elérni hordozáskor, mire szeretnénk használni a hordozást, milyen a baba-mama páros, milyen a család élethelyzete, van-e valami más, hordozást befolyásoló tényező (koraszülöttség, izomtónus eltérés, csípőprobléma, Down szindróma stb.)) érdemes kiválasztani a család számára a megfelelő hordozóeszközt.

A szülő a legkompetensebb a babát érintő kérdésekben, ezért mindenképpen a család dönt, választ hordozóeszközt a babája számára. Nem a gyártó, nem a forgalmazó és nem a hordozási tanácsadó!

Érdemes elmenni hordozós klubba vagy hordozási tanácsadótól személyes, személyre szabott, teljes körű tanácsadást kérni, kipróbálni a hordozást, a hordozóeszközöket.

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Forrás:
www.lll.hu
www.hellobaby.hu
www.batyuklan.blogspot.com
www.tenyek-tevhitek.hu
www.babbamia.hu

Betiltható-e a hordozás?

Pár nappal ezelőtt egy baba-mama csoportban azt írta az egyik anyuka, hogy ha tehetné, ő betiltaná a hordozást. Továbbá, hogy a baba gerincferdülést kap a hordozáskor, babakocsiban fektetve ez a veszély nem fenyegeti a gyereket, mert ott vízszintes, kemény felületen fekszik.

Nos, járjuk ezeket körbe, szépen sorban.

· Betiltható-e a hordozás?
Nem, nem lehet betiltani, a kisbaba evolúciósan kódolt szükséglete a testkontaktus.
Mi is az a hordozás? Hordozás, ha a baba a kezünkben van, ha öleljük, ringatjuk őt.
Az is, ha a kicsit beletesszük egy autós hordozóba, táskába, bőröndbe stb. és így visszük magunkkal. A hordozóeszközös hordozás is, ez azonban sok szempontból előnyösebb lehet a fenti megoldásoknál.
A hordozás egyidős az emberiséggel, a babakocsi közel 390 éves (1733. William Kent) múltra tekint vissza.

· Evolúciós szemszögből vizsgálva tény, hogy az ember hordozott élőlény.
Az emberi agy térfogata körülbelül 2,2 millió évvel ezelőtt indult hirtelen növekedésnek, ekkor jelenhettek meg az emberi törzsfejlődésben kulcsszerepet játszó babahordozók is (az újszülött testi-lelki fejlődése az anya testén ment végbe, javultak a csecsemők túlélési esélyei, a gyerekek védve voltak az időjárás viszontagságai és a ragadozók karmai ellen).

A törzsfejlődést vizsgálva nagyon sok jel mutat arra, hogy az ember hordozott élőlény (csípő-, gerincfejlődése, az újszülött sípcsontjának görbülete, reflexei, barna zsírszövet eloszlása, agyának felépítése és működése). Az éretlenül született utód folyamatos gondoskodásra szorul, ezért legalább az egyik szülőnek szünet nélkül mellett kellene tartózkodnia, gondoskodnia róla: etetni, itatni, szárazon és melegen tartani, altatni, ölelni, szeretgetni. A babák megszületésük utáni fejlődési folyamathoz fontos lenne, hogy folyamatosan a szülei testközelében legyenek.

· A magzatnak a pocakban folyamatos érintésben, masszírozásban van része.
Az baba az anyaméh védelmében folyamatosan hallgatja a mama szívdobogását és a kívülről érkező hangokat is. Meleg, sötét helyen él, állandó mozgásban van. Kilenc hónapon keresztül a mamával alszik együtt. Megszületése után ez a biztonságos, tökéletes világ megszűnik a számára. A kisbabának meg kell ismerkednie a számára ismeretlen és ijesztő kinti világgal. Testközelben - ahol hallhatja a mama szívdobogását, ahol anyaillat, anyameleg van, ahol ringatva van – tudjuk a számára folyamatosan biztosítani a biztonságérzetet, a szeretve létezést (várandósság meghosszabbítása mind a baba, mind az anya számára).

(fotó: Mátyus Évi)

· Mi a helyzet a gerincferdülés és a hordozás kapcsolatával?
A gerincferdülés okainak (serdülőkori ismeretlen eredetű scoliosisok, veleszületett, genetikai tényezők, mozgásszegény életmód) semmi közük a babahordozáshoz!

Milyen a kisbaba gerince? Hogy fejlődik?
A csecsemő gerince nagyon érzékeny, a görbületek még nem alakultak ki (teljes kifózis) tehát egy C alakú ívet ír le. A gerinc mellett futó és a hát egyéb izmai fejletlenek. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki a baba gerincében a görbületek és így erősödnek az azt tartó izmok is. A csigolyák között porckorongok helyezkednek el, ami egészen a fiatal felnőttkorig érhálózattal vannak tele szőve. A porckorongoknak lengéscsillapító funkciójuk van: a mozgás keltette rezgéseket elnyelik. Mivel az ember lételeme a függőleges testhelyzet (minden szerv, szervrendszer ehhez alkalmazkodik), így a gerinc számára is a függőleges lenne az élettani, tehermentes állapot. Emiatt kisbabák hordozásánál is nagyon fontos, hogy a számukra megfelelő és feszes hordozóeszközben csigolyáról csigolyára meg legyen támasztva a gerincük, illetve pontról pontra az egész törzsük. Ez anatómia, az anatómia egzakt, tehát pontosan, tudományosan meghatározott.

Ezek babakocsiban nem kivitelezhetők. Fekve a baba gerince nem tudja felvenni az élettani C alakú formáját.

Valóban, vannak olyan hordozóeszközök, melyek egy kritériumnak (finoman támassza meg a baba gerincét, lehetőleg az élettani C görbületben, stabilan, pontról pontra ölelje körül a baba törzsét, combjait teljes hosszában, egészen a térdhajlatokig támassza alá, biztosítsa az enyhe terpesztést, a köldökmagasságig felhúzott térdek helyzetét) sem felelnek meg. Ezek a babahordozás ortopédiai szempontjainak nem tesznek eleget, illetve az alap biztonsági követelményekől is részben vagy teljesen egészben eltérhetnek.

Érdemes elmenni hordozós klubba vagy tanácsadótól személyes, személyre szabott, teljes körű tanácsadást kérni, vásárlás előtt kipróbálni a hordozást, a hordozóeszközöket!

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Tévhitek 2. - Hordozóeszköz-választás

Tévhitek cikksorozatunkban a hordozással kapcsolatos gyakran felmerülő kérdéseket, kijelentéseket igyekszünk áttekinteni, körüljárni.
Nézzük most a gyakran ismételt kérdéseket, különös tekintettel az eszközválasztásra!

“A rugalmas kendő a legjobb kisbabám számára?”
A rugalmas hordozóeszközök alkalmasak újszülött baba hordozására, kötött anyaguk miatt azonban csupán pár hónapig lehet őket használni, csak elöl- és esetleg csípőnhordozásra használhatók. Háromrétegű kötéseivel tudják megfelelően és biztonságosan támasztani a babát. A rugalmas anyagot nem lehet sávonként feszesre húzni, így nem tudja a baba gerincét csigolyáról csigolyára alátámasztani. Rugalmas kendővel nem lehet biztosítani az élettani, tehermentes testtartást.
Az igénybevételtől kinyúlik, elhasználódik - általában csak egy gyermeket tud megfelelően kiszolgálni.
Újszülött baba hordozására elsősorban a hosszú szövött kendőt és a szövött karikás kendőt javaslom. Ezek képesek teljes mértékben arra, hogy a baba gerincét csigolyáról csigolyára megtámasszák, valamint az optimális csípőfejlődést támogassák.

“Rugalmas kendőbe próbáltam otthon felkötni, nem tetszett neki, biztos nem tetszik neki a hordozás!”
Annak, hogy a kisbaba sír, nyűgös kötés/csatolás közben vagy után, rengeteg oka lehet.
Érdemes ezeket lezongorázni: mekkora a baba a hordozóeszköz méreteihez képest, hol tart a kicsi a mozgásfejlődésben, milyen hordozóeszközt használunk, mi alapján használjuk azt, milyen ruha van a picin hordozás közben stb. Továbbá, hogy időre született-e vagy koraszülött, van-e esetleg csípőproblémája, izomtónus eltérése stb. De akár egyszerűen éhes is, álmos is lehet a kisbaba.

Rugalmas eszköz esetében szempont lehet a baba mozgásfejlődési szintje és a súlya is, izomtónus-, csípő rendellenesség fennáll-e, illetve a hordozó használt-e (ki van-e esetleg nyúlva), milyen feszesre van húzva a kendő, milyen ruha van a babán, mennyire izzadékony a baba (a rugalmas kendő háromrétegű kötései melegítenek).
Ezek könnyedén orvosolható problémák, nem jelentik azt, hogy a babának nem tetszik maga a hordozás! Érdemes hordozási tanácsadó segítségét kérni, ha bárhol akadályba ütközünk a kötés folyamatában, mert néha elég egy-egy apró mozdulat, praktikus javaslat a sikerhez. 

“Koraszülött babám számára a rugalmas kendőt kell választanom?”
A koraszülött babáknál rendkívül fontos a kötések feszes, precíz kivitelezése és az optimális terpesztett guggoló lábtartás biztosítása (enyhe terpesztés (max. 30 fok), köldökig felhúzott térdek). Szövött kendőben kenguru kötésben vagy karikás kendőben javasolt az idő előtt született kisbabák hordozása, mert ezekben valósítható meg az élettani, tehermentes testtartás. Fontos, hogy olyan egyrétegű kötésben legyen a baba, ahol az arca mindig látható, és hogy gyorsan ki lehessen venni őt a kendőből.
Ennek fényében a rugalmas anyagú hordozóeszközök nem alkalmasak koraszülött babák hordozására! A rugalmas anyagot nem lehet sávonként feszesre húzni, így nem tudja a baba gerincét csigolyáról csigolyára alátámasztani. Kötéseikkel nem lehet teljes mértékben biztosítani az élettani, tehermentes testtartást. (Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor a rugalmas kendő használata indokolt lehet.)
A koraszülött babáknak ajánlott kendők keresztsávoly szövésűek és keskenyebbek, mint a standard kendők, így kevesebb kendőanyag kerül a térdhajlatokba. Speciális hordozási tanácsadóktól kölcsönözhetők koraszülött babáknak készült hordozókendők.

“Milyen a kisbabás kendő, milyet keressek?”
Kisbaba hordozására elsősorban a hosszú szövött kendőt és a szövött karikás kendőt javaslom. Ezek képesek teljes mértékben arra, hogy a baba gerincét csigolyáról csigolyára megtámasszák, valamint az optimális csípőfejlődést támogassák. A kisbabáknak ajánlott kendők általában vékonyabb sűrűségűek, pamut, selyem, ill. bambusz felhasználásával készült szövött kendők. A szövött kendők kereszt-, gyémántsávoly vagy zsákárd szövéssel készülnek. Szövésük lehetővé teszi, hogy az anyagukat sávonként feszesre lehessen húzni, ez pedig a gerinc csigolyáról csigolyára való alátámasztását biztosítja. Egyrétegű kötéseivel is kivitelezhető a tökéletes támasztás.

“Mit jelent a gsm?”
A szövött hordozókendők anyagvastagságát a gsm vagy g/m2 érték jelöli, mely felületi sűrűséget jelent. "Azt mutatja meg, hogy a hosszanti fonalak és a keresztszálak milyen sűrűn helyezkednek el a szövésben, és ezek hogyan arányulnak a hordozókendő adott hosszához és tömegéhez. Lehet tehát, hogy ugyanazzal a gsm-mel rendelkező kendő lehet kisbabás és nagybabás, kemény és könnyen puhuló is. Ezt azonban a fenti adatokon túl a felhasznált alapanyagok minősége és milyensége is erősen befolyásolja, valamint a használt szövés “mintázata” is. Így lehetséges, hogy egy magas gsm-számú kendő kötés közben mégis nehezen kezelhető, pontatlanul húzható sávonként, vagy akár le is nyúlhat nagyobb súly alatt.
Hogy kisbabás vagy nagybabás a kendő, azt nagyban meghatározza az is, hogy hol, milyen szövőgépen vagy szövödében készült a hordozókendő.
További érdekesség lehet, hogy nehezebb babával hajlanánk a nagyobb sűrűségű kendőhöz nyúlni, de fontoljuk meg: a nagyon sűrű szövésű, vastag kendőt nehéz (lehet) pontosan meghúzni. Egy pontatlan kötésben megbújhat lazaság, egyenetlenség, ezáltal lehet épp kényelmetlenebb vagy “megereszkedhet” a kötés nagyobb gyermekkel használva."
/forrás: Tölcséry-Baranyi Flóra, BloomyLoom/

“Melyik kötésben tudom fektetve hordozni a babám?”
Fektetve, vagyis bölcsőtartásban nem javasoljuk a hordozást! A baba gerincének függőleges, pontról pontra való megtámasztása nem valósul meg így, ez a póz nem tehermentes a csípőízület számára sem. A kicsi légutai nem szabadok, ezért fulladásveszélyes lehet.
Ha szoptatni szeretnénk hordozás közben, akkor lehetséges bölcsőtartásba helyezni őt, de a szopi befejezése után a babát javasoljuk újra függőleges testhelyzetbe tenni.

“Mit jelent, hogy álomporos a kendő?”
Akkor szokták azt mondani egy kendőre vagy egyéb hordozóeszközre, hogy álomporos, ha a baba nagyon gyorsan elalszik benne. Pedig nem a hordozóeszköz maga, ami ilyen hatással bír. A testkontaktus és a mozgás az, ami megnyugtatja a gyermeket, aki így gyorsabban vagy hosszabban tud aludni, pihenni a szülei testén.

“Mit jelent, hogy ergonomikus a hordozó?“
Az ergonómia az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolatát vizsgáló tudományág. Jelentése tervezésben: a test és a lélek sajátosságait tudatosan figyelembe vevő; kivitelezésben: a használó testét és lelkét nem károsító. (forrás: wikipedia, Idegen Szavak Gyűjteménye)
A hordozóeszköz gyártók előszeretettel használják ezt a kifejezést, lássuk, e tekintetben mit jelenthet az ergonomikus!
A hordozásban két értelmezésben vizsgálhatjuk ezt a jelzőt: a hordozóválasztásra, valamint magára a hordozóeszközre. Az eszközválasztás ergonomikus lehet, ha látszólag nem szükséges sokat gyakorolni annak kényelmes használatához. Nos, ez mindenkinél más és más lehet, van, akinek egy kendő jobban kézre áll, mint egy formázott hordozó.
A hordozóeszköz kapcsán pedig arra utalhat, hogy a baba számára kényelmes, rá és a hordozó személyre jól idomul a hordozó. Az eszközválasztás szempontjairól itt írtunk.

“Milyen tanúsítvánnyal ellátott hordozót vásárolhatok meg?“
Az OEKO-TEX szabvány textil- és bőripari termékek és az azokon alkalmazott kellékek (cérnák, gombok, cipzárak, tépőzárak, címkék stb.) számára kidolgozott, humánökológiai szempontok szerint összeállított vizsgálati és tanúsítási rendszer. Előírja a textil- és ruhaipari gyártásban használt anyagokban előforduló kémiai anyagoknak azt a még megengedett mennyiségét, ami az emberi szervezetre nézve nem jelent veszélyt. Tehát ez a tanúsítvány nem azt jelenti, hogy teljes mértékben vegyszermentes a hordozóeszköz. 

A GOTS minősítés ezekkel szemben egy teljesen átfogó rendszer, amely a gyapot termesztése, a pamutszövetek gyártása mellett a kereskedők ellenőrzését is saját maga végzi. Több területet is lefed egyszerre, így biztosítva, hogy a textilek alapanyagai megfelelően ellenőrzött termesztésből származnak és feldolgozásuk, kereskedelmük is ellenőrzött feltételek mellett, az előírt ökológiai, környezetvédelmi, illetve társadalmi előírások maximális betartásával történik.
A Hip Dysplasia Institute által kiadott oklevél sajnos nem garantálja azt, hogy az eszköz valóban az élettani, tehermentes testtartást, az optimális csípőfejlődést támogatja a kisbaba számára. Az elismerés megvásárolható, nem feltétlenül fűződik hozzá egzakt szakmai tartalom.

“Szükség van több kendőre, más típusú hordozóra?”
Alapesetben egy hosszú szövött kendő vagy egy karikás kendő kiszolgál egy családot újszülött kortól hordozós kor végéig. Ám sok tényező felmerülhet a kisbabás-kisgyermekes élet során, mely indokolttá teheti egy másik hordozó kipróbálását, vagy akár megvásárlását. Ilyen ok lehet a család élet- és anyagi helyzete, a hordozós alkalmak motivációja, a hordozás ideje, a baba, valamint a szülők kényelme és egyéb befolyásoló körülmény is (pl. epilepsziás gyermek).
A fix derékpántos eszközökben (mei-tai, félcsatos, csatos) a derékpánt elhelyezkedéséből adódóan a hordozott gyermek combjai a vízszintesig vannak alátámasztva, a terpesztésének mértékét a szülő teste, törzse határozza meg - ez kompromisszumot jelent, akkor is, ha már önállóan felült, vagy elindult a gyermek.
Érdemes átgondolni, milyen szempontok állnak a háttérben, ha a kendőt lecserélnénk!

“Jó a használt rugalmas kendő?”
A rugalmas kendő az igénybevételtől, a baba súlyától kinyúlik, elhasználódik. A megnyúlt anyag nem képes a babát megfelelően és biztonságosan támasztani. Márkától függően általában csak egy gyermeket tud megfelelően kiszolgálni.

“Hol van a puszimagasság?”
A “puszimagasság” nem mérvadó a kötéseknél. Akkor kerül megfelelő magasságba a baba a szülő testén, hogyha a kendő felső szegése vízszintesen fut a baba füle magasságán át a hordozó személy hóna alatt, hiszen csak így lehet azt megfelelően feszesre húzni. Továbbá befolyásolhatja a baba helyzetét a hordozó személy testalkata, az anya mellének mérete, alakja is.

“Mikor kell váltanom szövött kendőről mei-tai-ra?”
A szövött kendők újszülött kortól a hordozós kor végéig optimálisak a gyermek számára. Váltani másik hordozóeszközre nem feltétlenül szükséges. Lehetőség van a kiegészítésre, cserére, ezt a hordozó(k) próbája után érdemes eldönteni.
A mei-tai használatát elsősorban stabil üléstől javaslom.

“Mikor van vége a hordozós kornak?”
A kisbaba újszülött kortól hordozható. Egy újszülött 24 órás testkontaktust igényelhet, míg egy már kúszó-mászó baba jelezni fogja, hogy mikor, mennyit szeretne szabadon mozogni. A totyogó gyermek még többet szeretne szabadon mozogni, felfedezni környezetét. Ameddig a gyermek igényli, ameddig a szülő bírja, tehát igény szerint, kb. 3-4 éves korig vagy akár azon is túl lehet hordozni.

“Lassan kinőjük a kendőt, milyen hurcit vegyek?”
A szövött, illetve a karikás kendőt nem lehet kinőni, mindkettő hordozós kor végéig használható, hiszen teljes mértékben a babára igazítható, elöl-, háton-, valamint csípőnhordozásra alkalmas, optimális, tehermentes testtartást biztosít a gyermek számára. Ha nincs más ok a váltásra, nem szükséges új hordozót venni.

”Apa nem akar kendőt kötni, mégis hordozna, melyik a legapakompatibilisebb csatos?”
Az apák aktívan részt vehetnek a hordozási tanácsadáson is, mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. A férfiak agya általában könnyebben dolgozza fel a térben megfigyelt információkat, sőt, gyakran mozgáskoordinációjuk is jobb, így sok esetben jobban átlátják a kötések térbeli futását, dinamikáját, így érdemes lehet legalább kipróbálni a kendőzést is.
Azt javaslom, hogy minden szülő kezelje önállóan a hordozóeszközt, akár elöl-, akár csípőn- vagy háton, hiszen így kényelmesebb, pontosabb és mindenekelőtt biztonságosabb is lesz a végeredmény.
A férfiakra jellemző magas és széles hát meghatározzák, hogy kinek melyik hordozóeszköz lesz megfelelő, illetve egy-egy eszköz másképp viselkedhet az eltérő testalkatoktól függően. Fontos a vállpánt párnázottságának a hossza, a párnázás elhelyezkedésének állíthatósága, s a vállpánt body-ba kapcsolódásának magassága, hiszen a hevederek vághatnak hónaljban. Ezek figyelembevételével mindenképpen ajánljuk a próbát vásárlás előtt.

“Milyen nagybabás kendőt keressek?”
"Hogy kisbabás vagy nagybabás a kendő, azt nagyban meghatározza az is, hogy hol, milyen szövőgépen vagy szövödében készült a hordozókendő.
Nehezebb babával hajlanánk a nagyobb sűrűségű kendőhöz nyúlni, de fontoljuk meg: a nagyon sűrű szövésű, vastag kendőt nehéz (lehet) pontosan meghúzni. Egy pontatlan kötésben megbújhat lazaság, egyenetlenség, ezáltal lehet épp kényelmetlenebb vagy “megereszkedhet” a kötés nagyobb gyermekkel használva."
/forrás: Tölcséry-Baranyi Flóra, BloomyLoom/

"Mit jelent a béka-tartás?”
Ez a kifejezés nem helytálló!
A békapóz, békatartás a térdek felhúzott helyzetét jelenti, ám a baba terpesztésének ideális mértéke miatt a kifejezés hibás (a béka laposan ül, ez 180 fokra utalna - az optimális terpesztés ezzel szemben 60-90 fok körüli).
A bal oldalon lévő gyakorlóbaba testhelyzete a béka által felvett pózra hasonlít, vagyis a terpesztés nagy, a csípő síkjával egy vonalban helyezkednek el a térdek is. Ez az ízületek számára egy terhelt állapot. A jobb oldali demóbaba felveszi a terpesztett guggoló lábtartást, vagyis a térdek a törzs előtt helyezkednek el. A combok enyhe terpesztésben, a térdek pedig köldökmagasságig vannak felhúzva. Ez az élettani, tehermentes testhelyzet támogatja az optimális csípőfejlődést.

(forrás: ClauWi Magyarország)

“És mit jelent az M-tartás?"
Ez a kifejezés sem állja meg a helyét!
M-tartás: a térdek felhúzott helyzetét jelenti, ám a baba terpesztésének ideális mértéke miatt a kifejezés hibás (az M lapos, ez 180 fokra utalna - az optimális terpesztés ezzel szemben 60-90 fok körüli).
A fix derékpántos eszközökben a derékpánt elhelyezkedéséből adódóan a hordozott gyermek combjai a vízszintesig vannak alátámasztva, a terpesztésének mértékét a szülő teste, törzse határozza meg. A széles terpesztés a keresztcsonti ízületen keresztül hat a gerincre, mely így homorításra kényszerül, ebből fakadóan a baba az élettanitól eltérő testhelyzetben lesz.

A térdek egyszerű feltolásával még nem fixálható a baba testhelyzete, egyben ez a mozdulat a hordozóeszköz lazaságát is feltételezi. A medence billentése is csak átmeneti lehet, hiszen a hordozás közbeni mozgással (szülő, gyermek, ruházat) a gyermek testhelyzete is változik, vagyis a combok visszacsúsznak a hordozóeszköz kínálta pozícióba.

(forrás: www.manduca.com)

“Minél nagyobb terpesz és térdfelhúzás a jó.”
Tény, hogy a csípőfejlődés szempontjából az az optimális lábtartás, ha a baba lábai enyhe terpeszben vannak (60-90 fok) és a térdei fel vannak húzva a saját köldöke magasságáig (110-120 fok).
A koponya, a gerinc, a medence és lábak szoros kapcsolatban vannak egymással (a gerincet a lábakkal a medence, a medencét és a gerincet pedig a keresztcsont és a szakroiliakális ízület köti össze). Az egyik elmozdulása hatással van az összes többire.
Amíg a baba nem tudja önállóan tartani magát, ameddig nem kellően erősek a gerinc melletti izmok, célszerű olyan hordozóeszközt választani, ami képes a gerincét csigolyáról csigolyára, ill. a törzsét pontról pontra támasztani, illetve a csípőízület szempontjából fontos optimális terpesztő guggoló lábtartást fixálni. Az élettani, tehermentes testtartást azokkal a kötésekkel tudjuk teljes mértékben támogatni, ahol kivitelezhető az enyhe terpesztés és a térdek köldökig való felhúzott helyzete. Ilyen pl. a kenguru, csípőkenguru és a batyu kötések.

“A szomszédnéni azt mondta, hogy ha a baba háta görbül, az nem jó a gerincének, megijedtem, mit csinálok rosszul?”
A csecsemő fejlődésben lévő gerince nagyon érzékeny. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki a görbületek és erősödnek a gerincoszlop mellett futó, születéskor még fejletlen izmok. Ezért nagyon fontos, hogy a baba számára megfelelő és feszesre húzott hordozóeszközben, az élettani C görbületben csigolyáról csigolyára meg legyen támasztva a kisbaba gerince.
Az élettani, tehermentes testtartást azokkal a kötésekkel tudjuk teljes mértékben támogatni, ahol kivitelezhető az enyhe terpesztés és a térdek köldökig való felhúzott helyzete. Ilyen pl. a kenguru, csípőkenguru és a batyu kötések.

“Azt hallottam, hogy ha hordozok, a kisbabám elmarad a mozgásfejlődésben.”
A hordozás a teljes mozgásszervrendszerre jótékony hatású: finoman edzi a baba izmait, javul a vérellátás, segíti a csontok, izmok és ízületek fejlődését. A mozgás hatására fejlődik egyensúlyérzéke és motorikus készsége is. Tehát a hordozással támogatni tudjuk a baba mozgásfejlődését.
Fontos, hogy elegendő időt és mozgásteret adjunk a babának, hogy elsajátíthassa, gyakorolhassa a mozgásformákat, s erősödhessenek, fejlődhessenek izmai.

“Azt olvastam, hogy nem fontos a babám hátát pontról pontra támasztani, mert nem folyik el a törzse.”
A csecsemő fejlődésben lévő gerince nagyon érzékeny. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki a görbületek és erősödnek a gerinc mellett futó, születéskor még fejletlen izmok. Ameddig nem alakulnak ki a görbületek, ameddig nem erősödnek meg a baba hátizmai, vagyis stabil törzstartásig célszerű olyan hordozóeszközt választani, mely sávonként feszesre húzva képes a pontról pontra finoman alátámasztani az egész törzset. 

“Még nem tartja a babám a fejét, elöl már nehéz, de úgy tudom, nem szabad még csípőn és háton hordozni!”
Újszülött babát is lehet elöl-, csípőn- és háton biztonsággal hordozni. Ha a gyermek lábai enyhe terpesztésben vannak, ha a térdei fel vannak húzva a saját köldöke magasságáig, akkor a gerince fel tudja venni az élettani C görbületet. Ezt az optimális tehermentes testhelyzetet nyakcsigolyától kezdve sávonként feszesre húzott hordozókendőben tudjuk biztosítani. Így a baba a fejét a hordozó személyre fogja hajtani, ezért nem elvárás, hogy a csípőn- és háton hordozott baba önállóan tartsa a fejét.

“A babám már szépen ül a kanapén megtámasztva. Miben hordozhatom már?”
A csecsemő fejlődésben lévő gerince nagyon érzékeny. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki a görbületek és erősödnek a gerincoszlop mellett futó, születéskor még fejletlen izmok. Ha már kialakult a háti domborulat (megerősödtek a gerincet tartó izmok), akkor mondhatjuk, hogy a baba önállóan, stabilan, azaz megtámasztás nélkül ül. Ettől kezdve a babának kisebb kompromisszumot jelent egy fix derékpántos, kötős vállpántos hordozóeszköz használata. 

“Belül zsebes kötésben, mei-tai-ban és csatosban lejjebb kell lennie a baba popsijának, mint a térdének!”
Belül zsebes kötésnél a baba combjait vízszintesen támasztja alá a kendő, a gyermek terpesztésének mértéke szélesebb lesz, emiatt nem cél a térdeit a köldökmagasságig felhúzni. A fix derékpántos hordozóeszközök (pl. mei-tai, félcsatos és csatos eszközök) gyakran több réteg anyag összeillesztésével készülnek, de főként a kialakításuk miatt (derékpánt, vállpánt csatlakozik a body részbe) nem lehet sávonként feszesre húzni őket, ami azt jelenti, hogy nem képesek a baba gerincét csigolyáról csigolyára, illetve a baba törzsét pontról pontra támasztani. Ezekben az eszközökben azok felépítéséből adódóan a baba az élettanitól eltérő testhelyzetben van: széles terpesztés, egyenes vagy homorú gerinc. Ha a hát egyenes/homorú, akkor a terpesztett guggoló lábtartás feltétele nem valósulhat meg.
Ha lejjebb van a baba popsija fix derékpántos eszközben vagy belül zsebes kötésben, mint a térde, akkor a hordozóeszköz beállításában, kötésében lazaság feltételezhető.

“A WrapYouInLove csatorna videóit nézegettem…”
A “szivárványhajú lány” Hedwych Veeman, a WrapYouInLove hordozós oldal anyukája, hordozási tanácsadó, akit színes haja mellett kendőkötési videói, valamint hordozó-tesztelői blogja tett ismertté. Felvételeit nem ajánljuk, mert megtévesztő, hogy saját, együttműködő gyermekeivel mutatja be a kötéseket (nem feltétlenül tartanak ott mozgásfejlődésben, ahol a saját babánk, illetve már megszokták a kötés mozdulatait stb.), illetve sokszor azok biztonságossága (kendő foggal, állal való megtartása) is megkérdőjelezhető.

“...nagyon tetszenek a különféle, gubancolós befejezések”
Minden kendős háti kötés alapja a batyukötés. Érdemes ezt jól elsajátítani, s csak utána próbálkozni a gubancolós befejezésekkel. Tudni kell azonban ezekről, hogy habár máshova terhelnek, s a kötéseket lezáró csomók máshol helyezkednek el, amitől kényelmesebbek lehetnek, ám a legtöbb esetben nem lehet sávonként feszesre húzni a kendőt. A laza kötés húzhatja a vállakat, fájdalmat okozhat, emellett nem támasztja a babát megfelelően.

“Elkényeztetem, ha csak hordozom?”
Szeretettel, gondoskodással nem lehet elkényeztetni, elrontani, felkapatni a babát. Ha válaszolunk a baba jelzéseire, a sírására, azzal nem lehet elkényeztetni őt. Ha a csecsemő megkapja, amit kér, ha ki vannak elégítve a szükségletei, akkor azt fogja megtanulni, hogy számíthat a szüleire, hogy érdemes megszólítani a világot. Így alakul ki a bizalma a szülei felé, majd a tágabb környezete, a világ felé. Megtapasztalja a szeretve levést is, ezeket felnőttkorában is kamatoztathatja majd a társas- és párkapcsolataiban. Önálló, önbizalommal teli, kreatív ember válik majd belőle.

“Terpeszpelenkát kiváltja a hordozás/mosható pelenka?”
Ha az orvos a baba csípőjében eltérést állapít meg, és terpeszpelenkát vagy egyéb ortézist javasol, azt sem szülőként, sem hordozási tanácsadóként nem érdemes felülírni. A hordozás a terpeszpelenka vagy egyéb ortézis használata mellett kiegészítő terápiaként javasolható.
A mosható pelenka sem váltja ki ennek fényében az orvos által felírt terápiát.
A Pavlik-kengyel vagy a terpeszpelenka használata megakadályozza, hogy a baba kinyújtsa, ill. összezárja a lábait, annak érdekében, hogy a combcsont feje a ízületi vápában maradjon. A Pavlik-kengyelnél léteznek korszerűbb eszközök, pl. az Otto Bock csípőabdukciós ortézis (Tübinger), ami a csípőfejlődést optimális módon támogatja (enyhe terpesz, térdek köldökmagasságig felhúzva). Ezt a mosható pelenka nem tudja - se nem gyorsítja, se nem pedig lassítja a mozgásfejlődést!
A hordozás pedig csak az orvos által javasolt terápia kiegészítésére megfelelő. A hordozás stimulálja az izmokat, fejleszti az egyensúlyérzékelő rendszert, és az idegrendszert is. Emellett a testkontaktust is támogatja baba és a szülei között. Tehát NEM váltható ki az, amit az orvos előírt! Ez segíti a baba mielőbbi gyógyulását, a mozgásfejlődéshez szükséges megfelelő tér és idő biztosítása mellett.

“Azt hallottam, nem lehet rugdalózóban hordozni!”
Hordozni lehet rugdalózóban is! Azt szoktuk azonban javasolni, hogy a rugi pár számmal nagyobb legyen a babára, annak érdekében, hogy hordozáskor kényelmes legyen a babának, hogy a ruha anyaga ne feszüljön a baba talpacskáira és hogy ne akadályozza a térdfelhúzást sem.

“Lilul a babám lába hordozáskor, mit tegyek?”
Több oka lehet ennek. Meglehet, hogy a baba bőre olyan érzékeny, hogy a hajszálerek pattannak el és azonnal lilulni kezd a végtag. Van olyan is, amikor elszorít eret, ideget a kendő (ilyenkor általában tapasztalható zsibbadás is). Előfordulhat láblilulás a kötés túlzott feszessége miatt, vagy akár annak lazaságától, illetve a nem egyenletes feszesre húzásától. Akkor is tapasztalhatunk ilyet, ha nem jó helyen futnak a kendőszárak. Ha gyakran előfordul, érdemes hordozási tanácsadóval megnézni kötést vagy végső esetben orvossal ajánlott konzultálni.

“Alpakás alapanyagú kendőt szeretnék venni, olvastam, hogy puha és kezes!”
A szövött kendő összetételére vonatkozóan ma már elképesztően sok lehetőség közül választhatunk, csak a pénztárcánk szab határt a választáskor. Lehet pamut, len, gyapjú, selyem, bambusz, kender stb., de még alpakából és teveszőrből is készülhet a szövet. Jó ismerni az anyagok tulajdonságait, s a velük való bánásmódot. Nyilván a pamut használata és kezelése a legegyszerűbb, s ennek ára a leginkább pénztárcabarát. Értelemszerűen a speciális összetételű, drágább kendőnél a különleges alapanyagot fizetjük meg, nem pedig azt, hogy a kötés alapos megtanulása nélkül könnyebben bánunk majd vele.

“Azt mondták, hogy megfulladhat a babám hordozáskor, megijedtem!”
Nagyon fontos a baba biztonsága és egészsége érdekében, hogy függőleges testhelyzetben legyen a hordozó eszközben. Továbbá arra is figyeljünk, hogy a gyermek arca mindig látható legyen, ne takarja el az eszköz semelyik tartozéka. Így a légutak szabadok, a gyermek nem fulladhat meg.
Érdemes megtanulni és gyakorolni a kötések, eszközök gyors és biztonságos levételét is.

“Hurcitroll a babám? Ha a babám mindig kirúgja magát, akkor ő hurcitroll?“

Mit jelent a troll kifejezés?
A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon üzenetekkel bombáz egy online közösséget, vagy aki személyes hitbéli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja. A trollkodás inkább viccesebb gúnyolódást, élcelődést jelentő tevékenység.
Trollkodik a baba?
A kifejezés vicces, de általában a baba „trollkodása” hátterében egészen egyszerű, kézzelfogható dolog áll.
Ezek lehetnek:
· nem megfelelő hordozóeszköz választás
· nem megfelelően használt eszköz
· lazán használt eszköz vagy kötés
Ha a baba kötés közben oldalra kidől, ha kötés végén hátra tud dőlni, akkor feltételezhető a fent leírt ok valamelyike külön-külön vagy együttesen is. Pl. batyu kötésnél a baba kirúgja magát, fix derékpántos eszköznél hátradől. 

Hamarosan jelentkezünk a folytatással, melyben a fix derékpántos eszközöket nézzük meg részletesebben.

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Pszichológusok, írók a hordozásról

"Csecsemőkorban szükség van rá. Éhesek vagyunk az anyánkra, csimpaszkodunk bele. Nélküle meghalnánk. Magányos sírásunk azt üzeni: segíts mert nélküled meghalok. Éhen halok. Szomjan halok. Csak a testeden, a testedben vagyok otthon- te vagy a mindenségem az életem, az istenem." (Müller Péter)

"A babák testsúlya mindig ideálisnak mondható, és ezt onnan tudjuk, hogy ha lerakjuk őket a vállunkról, valami hiány keletkezik a nyomukban."
(Jodi Lynn Picoult)

"A Károli Gáspár Református Egyetemen folytatott vizsgálataink is megerősítik, hogy különösen az első életévben a napi három óra hordozásnak az idegrendszeri fejlődés szempontjából, az baba-szülő közötti kapcsolat szempontjából nagyon jótékony hatású. A kicsinek szüksége van arra, hogy érezze, szeretik, testen van, védelemben van. Megéli, hogy fontos vagyok, gondoskodnak rólam. Ezzel sejtszinten programozzuk bele, hogy jó élni, fontos a világnak, hogy bízzon abban, hogy ő szeretni való."
"Ha az édesanyánk életünk első fél évében eleget hordoz a testén, akkor az idegrendszerünkben kialakul egy olyan rendszer – tulajdonképpen egy biológiai anya –,amely stresszhelyzetekben védi a szervezetünket. Olyan, mint a lengéscsillapító, arra szolgál, hogy ha megrázkódtatás ér bennünket, akkor ne omoljunk össze, ne reagáljunk szélsőségesen, hanem viszonylag kicsi legyen a kilengés, és ne károsítsa a szervezetünket. Az egészségpszichológia kimutatta, hogy ha a babát az anya az első fél évben a lehető leggyakrabban magával hordozza – nagyszerű hordozókendők vannak erre a célra –, akkor a gyereknek a későbbiekben nagyobb tűrőképességű lesz az idegrendszere, kisebb valószínűséggel lesznek pszichoszomatikus betegségei."
"A tudományos kutatásoknak köszönhetjük a ráeszmélést: az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, olyan, akár a lélegzetvétel. Adás és kapás kölcsönössége rejlik minden érintésben, azt nyered vissza rögvest, amit te nyújtottál másnak. Például erősíted az immunrendszerét, de a magadét is, örömhormon-termelést indítasz a másikban, de magadban is. Hát ne tekintsük ezt csodálatosnak?"
(Prof. Dr. Bagdy Emőke)

Prof. Dr. Bagdy Emőke

„Még ma is él Magyarországon az az előítélet, mely szerint „a csecsemőt nem szabad elkényeztetni”, az édesanya lehetőleg csak etetéskor vegye őt magához, egyébként pedig hagyja sírni az ágyában, ha ölbe vágyik, mert a baba csak így tanulhat rendet és fegyelmet, és csak így kerülhető el a gyermeknevelés „súlyos veszedelme”, az elkényeztetés. Idestova huszonöt éve folyamatosan hangoztatom, hogy a pszichológiai tapasztalatok mindennek az ellenkezőét bizonyítják! A világ, amelybe a gyermek beleszületik, tele van ismeretlen és nyugtalanító ingerekkel, és a diszharmónia, mely ennek következtében a gyermekben keletkezik, kizárólag az anya testi közelségével csökkenthető. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermek, akit csecsemőkorában sokat tartottak ölben, illetve mindig felvették, amikor kéredzkedett, hároméves korában nem csak kevesebbet igényli, hogy a szülő karaiban legyen, de kreatívabb, ötletesebb, kezdeményezőbb is társainál. Ennek az a magyarázata, hogy a kreativitás –az értelmi képesség mellett- egyfajta bátorság, önbizalom jelenlétét teszi szükségessé, és az ölben tartott gyerekek születésüktől azt tanulják, hogy a világ biztonságos hely, a környezet bármikor „megszólítható”, és onnan mindig megfelelő és megnyugtató válasz érkezik. A hordozókendő nagyszerű eszköz annak a célnak a biztosítására, hogy az anya és gyermeke testi kontaktusa minél tartósabban és minél kényelmesebben valósuljon meg. A baba akár fekve, akár magzati helyzetet utánzó gömbölyű pózban, akár függőlegesen helyezkedik el a kendőben, mindig kényelemben és mindig biztonságban érzi magát. Az anya jön-megy, tevékenykedik, a baba pedig –akár anyja hasán, akár a csípőjén vagy a hátán- együtt mozog vele. A gyermek érzi anyja testének melegét, szervezetében pedig működésbe lépnek a szeretet-hormonok (az opiátok), melyeknek hatására elárasztja a nyugalom és a harmónia érzése. Nem sír, nem szorong, hanem éppen ellenkezőleg: növekvő önbizalommal és növekvő kíváncsisággal fordul a világ felé, melyben élnie adatott. A hordozókendő használatát tehát melegen ajánlom minden édesanyának, aki képes felülemelkedni a gyerekeknek sok kárt okozó évszázados előítéleteken!” 

"A szoptatás egyik alapszabálya az időbeli szabálytalansága. Ez azt jelenti, hogy az etetés idejét mindig a gyermek szükségleteihez kell igazítani, nem a vekkerórához. A gyermeket, akit három óránként felébresztenek legjobb álmából, mert itt az etetés ideje, és másfél óra múlva, amikor éhes, még másfél órát kell sírnia, amíg hozzájuthat táplálékához, már csecsemőkorában arra neveljük, hogy a dolgok akaratunktól függetlenül történnek velünk; saját vágyainkkal, szükségleteinkkel, igényeinkkel alig tudjuk befolyásolni az események bekövetkezését. Az a csecsemő, akit felveszünk, ha ölbe vágyik, megetetünk, ha éhes (éjjel is), azt tanulja meg, hogy hatékony, vagyis közte és a világ között állandó kapcsolat van, érdemes jelezni, kezdeményezni, mert a környezet erre mindig (rendszerint pozitívan) válaszol."
(Dr. Ranschburg Jenő /Pszichológiai rendellenességek a gyermekkorban, 1998./)

Dr. Ranschburg Jenő

"Közvetlenül a születés utáni időszak van a legnagyobb hatással a gyermek anyaméhen kívüli életére. (..) Az anyaméh tökéletes kényelméhez óriási változást él át, de, mint láttuk, készen áll rá, hogy elfoglalja a helyét gondozója karjában. Ennél nagyobb ugrásra viszont nincs felkészülve, bármi legyen is az, legkevésbé a semmibe, a nem-életbe, egy vászonnal bélelt kosárba vagy egy műanyag dobozva való ugrásra, ami nem mozog, nincs hangja, sem illata, és nem lüktet az élettől. (..) A kisbaba bőrének minden idegvégződése ölelésre vágyik, egész lénye, egész valója azt akarja, hogy karban legyen."
(Jean Liedloff /A kontinuum-elv/) 

"Az úgynevezett primitív kultúrákban az asszonyok egész nap hordozzák, éjszaka pedig maguk mellett altatják utódjaikat. Testük állandó párbeszédet folytat a gyermekükkel. Napi teendőik közepette, míg egyik helyről a másikra mennek, a kicsiis velük zötykölődik. Amikor lehajolnak, a csemetéjük is megérzi, mi a gravitáció. Munka közben érzik a mama megfeszülő, elernyedő izmait, az izzadtságcseppeket, hogy anyjuk mennyire oldottan, vagy feszülten kommunikál másokkal, megtapasztalják a nevetés keltette rázkódást. Vagyis a külvilág jeleit közvetlenül tanulják, hogy amikor eljön az ideje, egyedül lépjenek be az érzelmek világába." 

(Nyitrai Erika /Az érintés hatalma/)

“Úgy tűnik, hogy a sajátunkhoz hasonló nyugati, iparosodott társadalmakban valahogyan sikerült az anya és csecsemője közötti közelséget megszüntetni, amely az egyszerűbben élők között magától értetődő és természetes. Feltaláltuk a műanyag hordozókat, amelyekben oly módon lehet a babákat mozgatni, hogy véletlenül se kelljen kézbe venni őket. Micsoda kontraszt van eközött és a kendőben, az édesanya meleg testén való hordozást kísérő folyamatos mozgás, meleg kontaktus között! Ha igaz az, amit a felgyülemlett bizonyítékok sora sugall, hogy a mozgás és a közelség jót tesz a babáknak, legfőképp a korai éveikben, akkor rafinált és konzisztens módon fosztottuk meg őket ezektől az érzetektől."
(Dr. Benjamin Spock)

Mindig hordozni foglak
Mielőtt még megfogantál volna egy részedet a lelkemben hordoztam. Amikor édesapáddal találkoztam és a szemébe néztem, megláttam a másik részedet benne. Ismertelek... és imádkoztam, hogy megszülethess.
Mielőtt megszülettél, a méhemben hordoztalak. Amikor nyugtalan voltál, énekeltem neked és csendesítgettelek, elmondtam, hogy mennyire szeretlek.
Amikor megszülettél, a karjaimban hordoztalak. Megcsókoltalak, tartottalak és melleimre raktalak, hogy tudd, hogy van fény, melegség és jóság ezen a világon. Később ruhákba burkoltalak és a szívemhez közel hordoztalak. Közel, hogy hallgasd, az én szívem ugyanúgy dobog, mint a tied; hogy mi egyek vagyunk Te és én, hogy tudd soha nem kell egyedül sírnod.
Egy kicsit később, a hátamon hordoztalak, hogy a világot bizalommal és örömmel nézhesd, és hogy tudd tartozol valakihez; hogy később megoszthasd a szépségét a világnak Te is, mint mindenkivel egyenlő részese.
Most kicsit később... hordozlak, megtartalak amikor fáradt vagy, esetleg félsz, hogy tudd, teljesen mindegy mekkora az aggodalmad, vagy mit hoz az élet, mindig támaszkodhatsz másokra .
Amikor felnősz és a feladataid távol visznek a karjaimtól, tudd, hogy még az utolsó órámban is hordozni foglak. A szívemben hordozlak, mindig velem vagy.
Mindig hordozni foglak...
(Christine Maguire)

Varró Dániel: Kötődő nevelés
Mutogatnak sokat énrám:
“de helyes kis batyu, lám!”
Hisz a hátára kötözve
cipel engem anyukám.

Vagy előre, a hasára
kötöz erszényszerüen,
azután így tereget, meg
vacsorázgat derüsen.

S ha elöl van az a kendő,
mibe engem kötözött,
megesik, hogy a fejemre
potyog egy kis körözött.

A kötődő nevelésnek
folyománya az a tény,
hogy a gyermek leevődik,
ha nincs szalvéta fején.

Gyűjtötte: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Milyen hordozóeszközt válasszak? - 1. rész

Munkánk során sokszor találkozunk a kérdéssel, milyen hordozóeszköz használható bátran már a kezdetektől, illetve mi a különbség az egyes eszközök közt. Az eszközválasztás alapjairól itt írtunk bővebben.

Elsőként röviden az egyes hordozókról írunk, a következő, második részben pedig az egyes eszközök paramétereket vitatjuk meg.

A szövött kendők a legsokoldalúbban alkalmazható hordozóeszközök, különleges szövésük lehetővé teszi a sávonkénti meghúzást, azaz a legjobban igazítható a babára, illetve a hordozó személyre egyaránt. Újszülött kortól a hordozós kor végéig használható. (Koraszülött babáknak keskenyebb kendőt ajánlatos használni.) Elöl-, csípőn- és háton hordozáshoz is alkalmas.
A kötéstől függően ideális mérete változó. Eltérő lehet még a szövés típusa (keresztsávoly, zsákárd, illetve gépi vagy kézi), összetétele (pamut, bambusz, kender stb.), a szövéshez felhasznált fonal vastagsága stb., s így az ár is.

(fotó: ZBK)

A klasszikus karikás kendő általában 160-220 cm hosszú, 60-70 cm széles, szövött hordozókendő anyagból készült hordozó, melynek egyik végére két fém karika van varrva. Az anyag karikákon való átbújtatásával és feszesre húzásával egyrétegű, a baba élettani, tehermentes pozícióját biztosító kötést tudunk kivitelezni. A kötés aszimmetrikusan terheli a hordozó személyt, ezért ajánlott váltogatni az oldalakat, azaz felváltva jobb és bal oldalon is hordozzuk a babát.

(fotó: ZBK)

A mei-tai (rövidítve a 'mt' megnevezéssel találkozhatunk) ázsiai eredetű hordozóeszköz, egy body részből, és hozzá kapcsolódó két kötős vállpántból, illetve derékpántból áll, melyet szintén szükséges megkötni. Baby-tai-nak a kisméretű mei-tai-okat szokás nevezni. Félcsatos eszközöknél a derékpánt csattal záródik. Inverz félcsatosnál a vállpánt csatos, a derékpánt kötős.

Csatos hordozónak (SSC) nevezzük azokat az eszközöket, melyek body részből, valamint csatolható váll- és derékpántokból állnak. A különböző gyártmányok típusai (hagyományos, popópántos stb.), méretei, és lehetséges állítási megoldásai eltérőek, ezért minden esetben próbát ajánlunk vásárlás előtt.

Rugalmas anyagú hordozónak hívjuk azokat az eszközöket, melyek anyaga kötött, esetlegesen elasztánnal vagy spandexszel keverve, így valamely (hosszában, ill. keresztben, vagy mindkét) irányban nyúlnak. Rugalmasságuk miatt csak elöl- és esetleg csípőnhordozásra alkalmasak és szigorúan három rétegben kötve biztonságosak. Az igénybevételtől kinyúlnak, elhasználódnak - általában csak egy gyermeket tudnak megfelelően kiszolgálni. 

Az egyéb hordozók általában valamilyen módon előre formázottak, illetve fix kialakításúak, használatuk eltérő bármely más nagyobb csoport (szövött kendők, fix derékpántos hordozók stb.) alkalmazási módjától.

A baba hordozására újszülött kortól a hordozós kor végéig az optimális hordozóeszköz a hosszú szövött-, illetve a karikás kendő. Ezek képesek a babát az aktuális élettani testhelyzetben tehermentesen pontról pontra megtámasztani, szemben az előre formázott, szabott hordozókkal (erszény, mei-tai, félcsatos, csatos stb.). Minél kisebb a baba, minél éretlenebb a csípője, minél korábban tart a mozgásfejlődésében, annál inkább ajánlott az élettani tartáshoz közelíteni hordozáskor.

A fix derékpántos hordozókban (mei tai, félcsatos, csatos) az eszköz felépítéséből adódóan a baba a fiziológiástól eltérő testhelyzetben lesz (széles terpesztés, vízszintes combok, az előbbiekből fakadó egyenes hát), valamint a törzse nem lesz megtámasztva pontról pontra.

(fotó: ZBK)

Ennek értelmében a szövött kendők újszülött kortól hordozós kor végéig használhatók, ám a fix derékpántos hordozók használatát csak későbbi mozgásfejlődési szinttől ajánljuk, de minden esetben utóbbiak kompromisszumos megoldásnak számítanak.

Ezeket mérlegelve, többféle hordozóeszközt kipróbálva (az optimálishoz képest milyen a baba testhelyzete benne, mit szeretnénk elérni hordozáskor, mire szeretnénk használni a hordozást, milyen a baba-mama páros, milyen a család élethelyzete, van-e valami más, hordozást befolyásoló tényező (koraszülöttség, izomtónus eltérés, csípőprobléma, Down szindróma stb.)) érdemes kiválasztani a család számára a megfelelő hordozóeszközt.

A szülő a legkompetensebb a babát érintő kérdésekben, ezért mindenképpen a család dönt, választ hordozóeszközt a babája számára. Nem a gyártó, nem a forgalmazó és nem a hordozási tanácsadó!

Hordozóeszköz-választás alapjai

A család számára megfelelő hordozóeszköz kiválasztása több tényezőtől függ: a kisbaba pszichés igényei, a számára optimális pozíció a hordozóeszközben, a család anyagi- és élethelyzete, hogy mire, milyen élethelyzetekben fogják használni a hordozást, a babát a legintenzívebben hordozó családtag(ok) kényelme, a család (hordozást befolyásoló) különleges helyzete stb. Ezek mindegyike ugyanolyan fontos, ám a mérlegelés és a döntés, a tényeken alapuló információk alapos körbejárása után mindig a család dolga.
Mit szeretnénk elérni hordozáskor? Egy kis anatómia

A csecsemő fejlődésben lévő gerince nagyon érzékeny. A gerinc melletti és a hát többi izma fejletlen. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki gerincében a görbületek és erősödnek a gerinc melletti izmai is. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő és feszesre húzott eszközben csigolyáról csigolyára meg legyen támasztva a gerince illetve pontról pontra az egész törzse.

A kisbabák éretlen csípővel jönnek a világra, ami azt jelenti, hogy az ízületi vápa még jóval sekélyebb, laposabb, a combnyak pedig kevésbé hajlított, így a két csont összekapaszkodása még nem olyan tökéletes, mint nálunk felnőtteknél. 

(forrás: endoprotezis.hu)

Tény, hogy a csípőfejlődés szempontjából az az optimális lábtartás, ha a baba lábai enyhe terpeszben vannak és a térdei fel vannak húzva a saját köldöke magasságáig.

Ha ebben a pózban támasztjuk meg őt a számára megfelelő és feszesre húzott hordozóeszközben, elérhetjük a baba számára az élettani, tehermentes pozíciót. 

(forrás: jeportemonbebe.com)

Mit várunk egy hordozóeszköztől?
- támassza alá a baba gerincét, lehetőleg az élettani, ún. "C" görbületben,
- stabilan ölelje körül és támassza a baba törzsét,
- combjait teljes hosszában, egészen a térdhajlatokig támassza alá
- enyhe terpeszben legyenek a lábai, köldökmagasságig felhúzott térdek helyzetét fixálni tudja

A szövött hordozókendők (hosszú és karikás) képesek arra, hogy a babát az élettani testhelyzetben tehermentesen pontról pontra, a gerincét csigolyáról csigolyára támasszák, illetve az optimális csípőfejlődést teljes mértékben támogassák. Szövött kendőben újszülött kortól hordozós kor végéig lehet elöl, csípőn és háton hordozni a kisbabát.

(fotó: ZBK)

A rugalmas hordozóeszközök is alkalmasak újszülött baba hordozására, kötött anyaguk miatt azonban csak pár hónapig lehet őket használni, csak elöl- és esetleg csípőnhordozásra használhatók és szigorúan három rétegben kötve biztonságosak. Az anyag nyúlása miatt a baba biztonsága érdekében háton hordozáshoz nem javasoljuk. Az igénybevételtől kinyúlnak, elhasználódnak - általában csak egy gyermeket tudnak megfelelően kiszolgálni.
Természetesen léteznek olyan speciális helyzetek, amikor a rugalmas kendő használata indokolt lehet.

A fix derékpántos hordozóeszközökben pl. mei tai, félcsatos, és csatos eszközökben az eszköz felépítéséből adódóan a baba az élettanitól eltérő testhelyzetben lesz: szélesebb terpesztés, vízszintes combok, s ebből fakadóan egyenes vagy homorú gerinc, ezért ezeket az eszközöket csak önálló üléstől, de inkább totyogó kortól ajánljuk.

(fotó: Török Ági)

A kenguru csatokkal rögzíthető eszköz. A babát alulról, a lába között, az ágyéki részen tartja meg, a felső testét pedig egy merev (vagy kevésbé merev anyaggal) övezi.
Ez a merev anyag nem képes a baba törzsét pontról pontra megtámasztani, kivitelezhetetlen benne az optimális terpesztett guggoló lábtartás.
Mivel a combokat nem támasztja alá térdhajlatokig az eszköz, ezért a baba a teljes súlyával a saját ágyékára nehezedik.

(A kép figyelemfelkeltő! Az ilyen jellegű hordozást nem ajánljuk! - forrás: chicco.com)

Minél kisebb a baba, minél éretlenebb a csípője, minél korábban tart a mozgásfejlődésében, annál inkább szeretnénk az élettani testtartáshoz közelíteni hordozáskor.

A babahordozás megfelelően feszesre húzott hordozóeszközben erősíti a hordozó személy izomzatát, önmagában nem okoz fájdalmat vagy gerincproblémát. Fennálló, ismert rendellenesség esetén speciális hordozási tanácsadóval való konzultációt javaslunk.

Ezeket mérlegelve, többféle hordozóeszközt kipróbálva (az optimálishoz képest milyen a baba testhelyzete benne, mit szeretnénk elérni hordozáskor, mire szeretnénk használni a hordozást, milyen a baba-mama páros, milyen a család élethelyzete, van-e valami más, hordozást befolyásoló tényező (koraszülöttség, izomtónus eltérés, csípőprobléma, Down szindróma stb.)) érdemes kiválasztani a család számára a megfelelő hordozóeszközt.

A szülő a legkompetensebb a babát érintő kérdésekben, ezért mindenképpen a szülő dönt, választ hordozóeszközt a babája számára. Nem a gyártó, nem a forgalmazó és nem a hordozási tanácsadó!

Hordozóeszköz-választáshoz, valamint a hordozóeszközök megfelelő használatának elsajátításához lehetőség szerint keress fel hordozási tanácsadót, vagy próbához látogass meg egy hordozós klubot!

További cikkeink:
A hordozás anatómiai szempontjai
Milyen hordozóeszközt válasszak? 1. rész
Milyen hordozóeszközt válasszak? 2. rész - Szövött kendők 

Milyen hordozóeszközt válasszak? 3. rész - Fix derékpántos eszközök 

Egyéb olvasnivaló a témában:
http://batyuklan.blogspot.hu/2010/12/ujszulott-hordozasa.html
http://babbamia.hu/mozgasfejlodes-es-eszkozvalasztas/
http://batyuklan.hu/kulonleges-hordozasi-igenyu-csaladok-segitese/

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Miért jó hordozni? - HelloBaby! magazin

Megjelent a HelloBaby! magazin 2017. december-januári számában.

Az ember hordozott élőlény
A törzsfejlődést vizsgálva nagyon sok jel mutat arra, hogy az ember hordozott élőlény (csípő-, gerincfejlődése, az újszülött sípcsontjának görbülete, reflexei, barna zsírszövet eloszlása, agyának felépítése és működése). Az éretlenül született utód folyamatos gondoskodásra szorul, ezért legalább az egyik szülőnek szünet nélkül mellett kellene tartózkodnia, gondoskodnia róla: etetni, itatni, szárazon és melegen tartani, altatni, ölelni, szeretgetni. A babák megszületésük utáni fejlődési folyamathoz fontos lenne, hogy folyamatosan a szülei testközelében legyenek.

Az érintés szerepe
A testkontaktus élettani szükséglet. Az érintés, a simogatás a szeretet legerősebb megnyilvánulási formája, rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, oldja a stresszt, csökkenti a fájdalomérzetet, gyógyít, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja. Egész életünk folyamán rendkívüli fontossággal bír!

Miért jó a babának a hordozás?
A magzatnak a pocakban folyamatos érintésben, masszírozásban van része.
Az baba az anyaméh védelmében folyamatosan hallgatja a mama szívdobogását és a kívülről érkező hangokat is. Meleg, sötét helyen él, állandó mozgásban van. Kilenc hónapon keresztül a mamával alszik együtt. Megszületése után ez a biztonságos, tökéletes világ megszűnik a számára.

A kisbabának meg kell ismerkednie a számára ismeretlen és ijesztő kinti világgal. Testközelben - ahol hallhatja a mama szívdobogását, ahol anyaillat, anyameleg van, ahol ringatva van – tudjuk a számára folyamatosan biztosítani a biztonságérzetet, a szeretve létezést.

A hordozás ráadásul a teljes mozgásszervrendszerre jótékony hatású: finoman edzi a baba izmait, javul a vérellátás, segíti a csontok izmok és ízületek fejlődését is. A szülő szabályozhatja a baba testhőjét is (pl. láz esetén lázcsillapító bőr-bőr kontaktusban). Szintén a mozgás hatására a baba egyensúlyérzéke és motorikus készségei is fejlődnek. A hordozott babát sokkal több inger éri, hiszen a mozgás a szinapszisok kiépülését segíti, több és más idegi kapcsolódások alakulnak ki. A szülei szemszögéből tanulja, tapasztalja meg a világot, az emberek szemből érkeznek felé, ami az egyenrangúság érzését erősíti meg benne.

Miért jó a szülőnek a hordozás?
A szülő nyer két szabad kezet és szabadságot kap: nem kell a négy fal között maradni, a közlekedés akadálymentessé válik, nem jelentenek gondot a szűk helyek, a lépcsők, a nagytesóval is lehet foglalkozni. Testközelben előbb ismerhetőek fel a baba jelzései, ezáltal a szülő kompetensnek érezheti magát a baba gondozásában. Erősíti a kötődést.

Mit szeretnénk elérni hordozáskor? Egy kis anatómia
A csecsemő gerince nagyon érzékeny, a mellette futó és a hát egyéb izmai fejletlenek. A mozgásfejlődés (fej emelgetése, felülés, felállás, járás) következtében fentről lefelé haladva alakulnak ki a baba gerincében a görbületek és erősödnek az azt tartó izmok is.

A kisbabák a fentieken túl éretlen csípővel jönnek a világra. Ez azt jelenti, hogy a csípőízületi vápa még sekély, lapos, a combcsont nyaka pedig kevésbé hajlított. Így a két csont összekapaszkodása még nem olyan stabil, mint nálunk felnőtteknél. A csípőfejlődés szempontjából az az optimális lábtartás, ha a baba lábai enyhe terpesztésben vannak, a térdei pedig a saját köldöke magasságáig fel vannak húzva.

Ha ebben a testhelyzetben támasztjuk meg a babát, akkor elérhetjük a számára élettani, tehermentes pozíciót.

Mit várunk egy hordozóeszköztől?
● finoman támassza meg a baba gerincét, lehetőleg az élettani C görbületben,
● stabilan, pontról pontra ölelje körül a baba törzsét,
● combjait teljes hosszában, egészen a térdhajlatokig támassza alá,
● biztosítsa az enyhe terpesztést, a köldökmagasságig felhúzott térdek helyzetét.

Minél kisebb a baba, minél éretlenebb a csípője, minél korábban tart a mozgásfejlődésben, annál inkább szeretnénk az élettani testtartáshoz közelíteni hordozáskor.

Újszülött hordozása

Pici baba hordozására elsősorban a hosszú szövött kendőt és a szövött karikás kendőt javaslom. Ezek képesek teljes mértékben arra, hogy a baba gerincét csigolyáról csigolyára megtámasszák, valamint az optimális csípőfejlődést támogassák.

A szövött kendők kereszt-, gyémántsávoly vagy zsákárd szövéssel készülnek. Szövésük lehetővé teszi, hogy az anyagukat sávonként feszesre lehessen húzni, ez pedig a gerinc csigolyáról csigolyára való alátámasztását biztosítja. Egyrétegű kötéseivel is kivitelezhető a tökéletes támasztás.

● hosszú kendő: újszülött (akár koraszülött) kortól a hordozós kor végéig használható. Elöl-, csípőn- és hátonhordozásra alkalmas, többféle kötésvariációval köthető. Hossza a kötés típusától, illetve a hordozó személy(ek) testalkatától is függ.
● karikás kendő: kb. 1,7-2,2 m hosszú. Elöl- és csípőnhordozás a fő profilja, de lehet vele háton is hordozni. Féloldalassága miatt váltogatni érdemes az oldalakat.

A rugalmas hordozóeszközök is alkalmasak újszülött baba hordozására, kötött anyaguk miatt azonban csak pár hónapig lehet őket használni, mivel a használattól és a baba súlyának gyarapodásától kinyúlnak (ezért használtan nem is érdemes venni). A rugalmas anyagot nem lehet sávonként feszesre húzni. Márkától függően kb. 5-6-7 kg-ot bírnak. A rugalmas eszközöket többrétegű kötésekben ajánlott kötni, mert csak így tudják megfelelően és biztonságosan támasztani a babát.

A koraszülött babáknál rendkívül fontos a kötések feszes, precíz kötések kivitelezése és az optimális terpesztett guggoló lábtartás biztosítása (enyhe terpesztés, köldökig felhúzott térdek). Szövött kendőben kenguru kötésben, vagy karikás kendőben javasolt a hordozásuk, mert ezekben megvalósítható az élettani, tehermentes testtartás. Fontos, hogy olyan egyrétegű kötésben legyen a baba, ahol az arca mindig látható, és gyorsan ki lehessen venni őt a kendőből. Így a rugalmas kendő nem alkalmas koraszülött babák hordozására!

A koraszülött babáknak ajánlott kendők keresztsávoly szövésűek és keskenyebbek, mint a standard kendők, így kevesebb kendőanyag kerül a térdhajlatokba.
Speciális hordozási tanácsadóktól kölcsönözhetők koraszülött babáknak készült hordozókendők.

Érdemes elmenni hordozós klubba vagy tanácsadótól személyes, személyre szabott, teljes körű tanácsadást kérni, kipróbálni a hordozást, a hordozóeszközöket.

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

Hordozás császármetszés után

A műtét után mennyi idővel lehet elkezdeni hordozni?
A kisbaba a megszületése pillanatától hordozható a számára megfelelő hordozóeszközben.
Hüvelyi szülés és császármetszéses szülés után is javasoljuk az édesanyának, hogy a gyermekágyi időszakot (kb. 4-6 hét) fekvéssel, pihenéssel, regenerálódással töltse.

Az édesanya szervezete a szülés után fokozatosan épül fel, gyógyul, a belső szervek visszarendeződnek a helyükre, ez pedig időt igényel. Így nagyon fontos a fokozatosságot betartani a baba hordozásakor is. A babát hordozhatja az édesapa, illetve a többi családtag is!
Jó tudni, hogy a császármetszés hegének kb. egy évre van szüksége a teljes gyógyulásra, arra, hogy teljes mértékben terhelhető legyen. Teljesen egyedi, hogy kinek meddig fáj, meddig érzékeny a sebe.

Ha nem olyan a terhelhetőség, a gyógyulás tempója, mint az édesanya várja, mi mindennel pótolhatja a hordozás élményét?
A kisbaba hordozását a gyermekágyi időszak alatt is ki lehet próbálni, ismerkedni vele. Az összebújásnak több módja is van, pl. szoptatáskor, együttalváskor, bőr-bőr kontaktusban (kenguru módszer) stb. Párnák, takarók segítségével helyezkedjünk el kényelmesen, és a hordozókendőbe kötött babával együtt tudunk pihenni, aludni is.

A testkontaktus élettani szükséglet. Az érintésnek, a simogatásnak rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja. Az érintés egész életünk folyamán rendkívüli fontossággal bír, végigkíséri az egész életünket! A várandósság 9 hónapja alatt a baba az anyaméh védelmében volt: folyamatosan hallotta az anya szívdobogását, valamint a kívülről érkező hangokat is. Folyamatos mozgásban volt, folyamatos érintésben részesült. Megszületése után időre van szüksége ahhoz, hogy megismerkedjen a számára ismeretlen és ijesztő kinti világgal. Ebben mi, a szülei tudjuk őt segíteni. Leghatékonyabb babanyugtatási módszerek tehát: a szoptatás a ringatás és a testkontaktus. A testkontaktusban lévő baba segíti a anyatej termelést, többet van lehetősége szopizni.

Császármetszéses szülés után a babával való összebújás gyógyír az édesanya testének, lelkének! Az oxitocintermelés az esetleges depresszió elkerülésében segít, a kötődést erősíti, kompetenciaérzést ad, támogat az anyaság megélésében, a műtét feldolgozásában.

(forrás: interesnovsem.info)

Mely hordozóeszköz milyen kötéssel ajánlott egy ilyen hasi műtét után?
Újszülött baba hordozására elsősorban a hosszú szövött kendőt és a szövött karikás kendőt javaslom. Ezek képesek teljes mértékben arra, hogy a baba gerincét csigolyáról csigolyára megtámasszák, valamint az optimális csípőfejlődést támogassák.

Császármetszés után olyan kötéseket válasszunk, ahol a csomó elkerüli a sebet, tehát nem nyom sehol, kényelmes. Ilyen kötés pl. a kenguru kötés vagy a karikás kendő használata.
Fontos, hogy az anyuka testtartása a kötésekkor és utána is természetes és egyenes legyen. Segíthet az is, ha a mama ülve köti magára a babáját.

Óvatosan, fokozatosan szoktassuk a szervezetet ehhez a kicsit másfajta terheléshez!
Mindig figyeljünk a testünkre, annak jelzéseire!

Ki segít megtanulni a hordozást?
A különleges esetekre szakosodott tanácsadók külön képzésben részesültek a koraszülött-, illetve valamilyen rendellenességgel született kisbabák, valamint császármetszés esetén, vagy mozgásukban, látásukban stb. akadályozott szülők különleges helyzetével kapcsolatban is. Ha bármilyen, a hordozást befolyásoló probléma merül fel, szaktudásukkal, tapasztalatukkal és a birtokukban lévő speciális hordozóeszközeikkel segítik a családot. A különleges hordozási igényekre is szakosodott tanácsadó rendelkezik speciális hordozóeszközökkel és demóbabákkal is, melyekkel segíti a különleges hordozási igényű családokat (általában ingyenesen kölcsönözhetők ezek a hordozók).

Speciális hordozási tanácsadók listája itt található:
http://batyuklan.hu/kulonleges-hordozasi-igenyu-csaladok-segitese/

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub

A babahordozás története - képekben, röviden

Montuemhat sírköve (i.e. 780-656) 

A középkorban a hordozókendő használata bevett szokás volt - erről tanúskodnak a kendős Szűz Máriáról és a szentekről készült műalkotások.

Giotto di Bondone: Menekülés Egyiptomba (1304-1306)

Westminster Zsoltároskönyv: Szt. Kristóf (1200)

A XV. századtól egyre kevesebb kendős emléket találunk, a XVI-XVII. századi műveken csak a legszegényebb sorsú népek használják a hordozókendőt.

Thuróczy krónika: Tatárjárás (1488)

Rembrandt: Három kéregető egy ház ajtajánál (1648)

A babakocsit Viktória királynő hozta divatba, miután gyerekeinek többet is rendelt, így felsőbb osztályokban státuszszimbólummá vált.

A XX. században megkezdődik a Didymos kendők gyártása.

Erika Hoffmann 1972.