A kifejezés hordozás szempontjából nem helytálló!
A békapóz, békatartás (avagy 'M-tartás') a nagy terpesztésre és egyben a térdek felhúzott helyzetére utal. Ám a kisbaba combjai nyitásának ideális mértéke sokkal kisebb, így azok a törzse előtt helyezkednek el, nem pedig mellette, tehát a békára utaló kifejezés hibás. Nézzük meg közelebbről egyiket-másikat!
A béka laposan ül, terpesztése nagy, lábait felhúzza, medencéjének síkjában vannak lábainak ízületei is. Embereknél ez a pozíció az ízületek (boka, térd, csípő) számára egy terhelt állapot lenne, a szalagok, izmok nyúlnak, a boka kifordul.
Az embergyermek optimális terpesztett guggoló lábtartása esetén a térdek a törzs előtt helyezkednek el. A combok enyhe terpesztésben vannak, a térdek pedig köldökmagasságig vannak felhúzva. Ez az élettani testhelyzet támogatja az optimális csípőfejlődést és egyben tehermentes állapotot biztosít a gerincet tartó izmoknak is. A szövött kendő bizonyos kötéseit feszesre húzva támaszthatjuk meg a babát ebben a pozícióban.
A fix derékpántos eszközökben a derékpánt elhelyezkedéséből adódóan a hordozott gyermek combjai csak vízszintesig vannak alátámasztva, a terpesztésének mértékét a szülő teste, törzse határozza meg. A széles terpesztés a keresztcsonti ízületen keresztül hat a gerincre, mely így homorításra kényszerül, ebből fakadóan a baba az élettani tehermentes pozíciótól eltérő testhelyzetben lesz.
 |
| (forrás: sweetberry.hu) |
A térdek egyszerű feltolásával nem fixálható a baba testhelyzete, egyben ez a mozdulat a hordozóeszköz lazaságát is feltételezné. A medence billentése is csak átmeneti lehet, hiszen a hordozás közbeni mozgással (szülő, gyermek, ruházat) a gyermek testhelyzete is változik, vagyis a combok visszacsúsznak a hordozóeszköz kínálta pozícióba.
