Hasznosak ezek a könyvek? Bizonyára sok anya, sok család talál bennük hasznos tippket. De valójában miről is van szó ezekben a kötetekben? Az első kiadvány a csecsemőkorról, a második pedig a kisgyermekek neveléséról szól. Nézzünk bele egy kicsit az első könyvbe: ki írta, kiket szólít meg, miről is szól a mű. De előtte szögezzünk le két alapvető dolgot:
- Minden szülő szereti a gyermekét, mind a lehető legjobbat szeretné neki biztosítani.
- Az összes nevelési módszer szülői kompetencia alá esik, tehát ezen döntés a szülő saját választása és felelőssége.
· Az írónőről
A könyv szerzője Tracy Hogg, angol dada, ápolónő. Két gyermekét hátrahagyva Amerikába utazott gazdag szülők gyerekeire vigyázni.
· Kinek írta a könyvet?
A szabadság - ez a legfontosabb dolog az Amerikai Egyesült Államokban.
Amerikában a szülés után csak nagyon kevés szülési szabadság jár az édesanyának, a könyv ezen szülőknek íródott. Tracy nagyon sok, a szórakoztató iparban dolgozó sztárnak dolgozott, tehát az ő életvitelükhöz (esti díjátadók, házibulik stb.) kellett a babáknak, kisgyermekek alkalmazkodniuk.
Ezzel szemben Magyarországon az édesanya vagy az édesapa akár 3 évig is otthon maradhat a gyermekével.
· A Suttogó valóban mindent IS megold?
Az evolúciós összeférhetetlenség elve azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy több ezer évvel ezelőtt vagy napjainkban, az afrikai dzsungel legmélyén vagy Európa egyik luxuskórházában jön világra egy kisbaba, ugyanolyan szükségletei vannak.
Tehát a kisbaba élettani szükségletei a világ minden pontján és minden korban ugyanazok.
Melyek ezek a szükségletek, mire van szüksége egy csecsemőnek?
· testkontaktusra, érintésre
· igény szerinti szoptatásra (pici baba gyomor, gyorsan emésztődő anyatej)
· válaszkész gondoskodásra
· tiszta ruhára, tiszta pelenkára
· melegítésre (fejletlen a hőszabályozása)
· társaságra (az ember társas lény)
· a szeretve levés érzésére
A Suttogó című könyvsorozat a 4É módszert javasolja.
4É módszer: Étkezés, Ébrenlét, Édes álom, Én
Ennek a módszernek az a lényege, hogy ugyanazokat az "programpontokat" ismétli meg bizonyos időközönként a csecsemők és a családok életében.
- étkezés után hosszan kell böfizetni a babát, ha bealszik a szopásba, nem szabad őt lerakni aludni (20-45p)
- a hosszú böfiztetés után a baba éber lesz, nézelődni és önállóan (!) játszani fog (tessék? egy újszülött?). (45p)
- édes álom: most kell eldönteni, hogy milyen módszerrel altatunk, mert a baba a későbbiekben ehhez ragaszkodni fog és ha másképp történik valami, akkor sírni fog (15-20p altatással, 0,5-1-1,5 óra alvással)
- én: a baba alvása után érkezik el az anya én-ideje (a baba alvásának 1 órája)
Tracy Hogg a könyvében kiemeli a napirend fontosságát is. Illetve kiemeli, hogy mivel a babák nem tudnak maguktól elaludni, erre meg kell őket tanítani.
Ez a módszer azonban nem támogatja a babák, kisgyermekek valódi, természetes szükségleteinek a kielégítésére való törekvést!
· Nézzük ezt meg kicsit közelebbről!
1. Napirend: a gyermek napjainak óráról órára való tudatos megszervezése. Egy csecsemőnek még nincs időérzéke, lényegében mindig a jelen pillanatban él. A gyomra kicsi, az anyatej pedig nagyon gyorsan emésztődik és ürül ki a pocakjából. A kisbaba fejlődése során állandóan változik (növekedési ugrások, fogzás, mozgásfejlődés, szeparációs szorongás stb.), nem képes alkalmazkodni egy szigorú, órához kötött napirendhez. Bőven elég, ha van a napnak egy ritmusa, ha vannak rituálék, ezek biztonságot nyújthatnak a kicsi életében. A változásokhoz rugalmasan tudunk mi is alkalmazkodni.
2. Igény szerinti szoptatás: a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik (nem órához vagy könyvhöz), a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy mikor szopott utoljára (komfortszoptatás is!) Addig marad a mellen, ameddig ő szeretne. A kizárólagos szoptatás azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap cumit, cumisüveget, nem adnak neki vizet, teát, tápszert. A szoptatás multifunkcionális tevékenység: rengeteg szükséglet kielégítésére szolgál, nem csak az éhség csillapítására! Az anyatejben megnyugtató, ellazító, fájdalomcsillapító anyagok is vannak, a tápanyagok mindig a baba szükségleteihez igazodnak, így összetétele a kisbaba növekedésével, de akár napszakonként is változhat, illetve maga a szopómozgás is megnyugtatóan hat a babára.
3. Alvás: a kisbabák szervezete nem a szülőtől távol, a hosszú és mély alvásra adaptálódott. Az alvás egy érési fejlődési folyamat: idegrendszer, alvásciklus érése szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek segítség nélkül elaludni, aludni. A babák többször ébrednek éjszaka, szopizni szeretnének, anyukához bújni. A gyakori ébredés, a gyakori szopizás egyrészt a gyarapodásukra, az anyatej termelődésre jótékony hatású, de még védi is a babát a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) kialakulásától.
4. Testkontaktus: élettani szükséglet. Az érintésnek, a simogatásnak rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja.
5. Sírás: a kisbabák sírásának, nehezebb elalvásának rengeteg oka lehet. Lehetnek túl álmosak, esetleg éhesek, szomjasak, fáznak vagy melegük van. Sírhatnak azért is, mert fáj a hasuk, vagy mert magányosak és ölelésre vágynak. Többet sírhatnak növekedési ugrások idején is. A bennük felgyülemlett feszültséget (anyaméhben történt hatások, születés-élmény, napközben átélt események, mozgásfejlődés, rosszálmok) is sírással tudják levezetni, de sokszor ok nélkül is lehetnek bánatosak, ahogy mi, felnőttek is. Mindegyik ok ugyanolyan fontos.
A fentiekből látjuk, hogy a kisbaba akkor szopizik, ha erre igénye van: ha éhes, ha szomjas, ha álmos, ha nyugtalan, ha fáj valamije és akkor alszik, ha elálmosodott, ha túl sok inger érte. És a kettő együtt jár, elválaszthatatlanok egymástól: a baba szopás közben alszik, alvás közben szopizik. Ha a babát nem hagyjuk annyit szopni, amennyire igénye van, ha nem alhat akkor és amennyit szeretne, ha nem részesülhet annyi érintésben, ölelésben, amennyire szüksége van, akkor a természetes, élettani folyamatokba avatkozunk bele mesterséges módon. Ráadásul emiatt a gyarapodásuk is veszélybe kerülhet, az anyatej mennyisége pedig csökkeni fog. A baba ugyanakkor sokkal többet fog sírni.
Síráskor stresszhormon termelődik (kortizol), ami károsan hat az idegsejtek fejlődésére, a baba bizalmát veszti és nagyon gyorsan reményét vesztve feladja. Nem sír többet, nem jelez többet, energiát spórol, miközben a kortizolszinje órákkal ezután is magas marad.
· Mit jelent a szoktatás, leszoktatás, rászoktatás?
A szoktatás eszközei arra szolgálnak, hogy akadályozzák a belső igények és ösztönök megélését és kielégítését. A babák viszont nem programozható gépek!
Tehát szoktassuk le a szopásról, szoktassuk le a babát, hogy velünk aludjon, hogy velünk legyen?
Pedig ezek a biológiai normák!
· Mi az az alvásterápia?
Módszeres, szándékos sírni hagyás. Ez bizonyítottan hosszú távon árt a babáknak, kisgyerekeknek, mivel síráskor stresszhormon termelődik (kortizol), ami károsan hat az idegsejtek fejlődésére.
A másik ok, amiért nem javasolt az alvástréning: a gyerekek, ha ébrednek és segítséget kérnek éjszaka, annak mindig oka van. A gyermek jelez nekünk: segíts! Ha erről sírni hagyással leszoktatjuk őt, akkor bizalmát veszti és nem jelez többé. Továbbra is fel fog ébredni éjszakánként az alvástréningen átesett baba is, ám csendben marad.
· A letesz-felvesz módszer minek számít?
A „felvesz-letesz" alvástréning módszerek lényege, hogy a baba megtanuljon magától a saját ágyában elaludni és ha felébred, visszaaludni. Csak következetesen lehet alkalmazni. A baba altatásának kezdetekor nem szabad teljesen elaltatni. Ha már félig alszik, akkor kell betenni a kiságyba, ha sír, akkor ki szabad venni megnyugtatni, ezután, ha ellazult, újra be kell tenni a kiságyba és így tovább, amíg el nem alszik, ami kezdetben akár 1-1,5 óra is lehet. 3-4 hónapos kor után javasolja Tracy ezt a technikát. A baba kortizol szintje ezekben az esetekben is órákkal az elalvás után is igen magas marad.
„Akkor is érdemes időt és energiát szánni rá, ha ötvenszer, százszor, sőt százötvenszer kell megcsinálni, hiszen cserébe a baba megtanul elaludni, Ön pedig visszakapja a szabadidejét.” /Tracy Hogg/
Természetesen vannak olyan babák, olyan anyák, családok, élethelyzetek, ahol működhetnek a Suttogó által javasolt módszerek. Ahol nem csökken az anyatej mennyisége és az anyuka hosszan szoptatja a babáját. Ahol nem zavar be a biztos kötődés menetébe. Az, hogy használjuk-e, természetesen szülői kompetencia alá esik.
Suttogó… kivel suttogó?
Ha vadlóval suttogó, akkor a ló betörése a cél, hogy kezelhető legyen.
Ha babáról? Akkor mi a cél? Hogy megtörjük az ellenállását, hogy kezelhető legyen?
Mi a betörés kelléke? Nyilván nem az ostor, mint a lovaknál. Kellék, ha nem vagyunk vele, amikor szüksége van ránk, és az is, ha sírni hagyjuk, ha nem szoptatjuk meg, ha egyszerűen nem veszünk tudomást a jelzéseiről, a sírásáról, ha megvonjuk saját magunkat tőle.
Megtehetjük ez vele, mert mi vagyunk a nagyok, a felnőttek, ő pedig csak egy pici magatehetetlen baba?
Forrás:
A könyv szerzője Tracy Hogg, angol dada, ápolónő. Két gyermekét hátrahagyva Amerikába utazott gazdag szülők gyerekeire vigyázni.
· Kinek írta a könyvet?
A szabadság - ez a legfontosabb dolog az Amerikai Egyesült Államokban.
Amerikában a szülés után csak nagyon kevés szülési szabadság jár az édesanyának, a könyv ezen szülőknek íródott. Tracy nagyon sok, a szórakoztató iparban dolgozó sztárnak dolgozott, tehát az ő életvitelükhöz (esti díjátadók, házibulik stb.) kellett a babáknak, kisgyermekek alkalmazkodniuk.
Ezzel szemben Magyarországon az édesanya vagy az édesapa akár 3 évig is otthon maradhat a gyermekével.
· A Suttogó valóban mindent IS megold?
Az evolúciós összeférhetetlenség elve azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy több ezer évvel ezelőtt vagy napjainkban, az afrikai dzsungel legmélyén vagy Európa egyik luxuskórházában jön világra egy kisbaba, ugyanolyan szükségletei vannak.
Tehát a kisbaba élettani szükségletei a világ minden pontján és minden korban ugyanazok.
Melyek ezek a szükségletek, mire van szüksége egy csecsemőnek?
· testkontaktusra, érintésre
· igény szerinti szoptatásra (pici baba gyomor, gyorsan emésztődő anyatej)
· válaszkész gondoskodásra
· tiszta ruhára, tiszta pelenkára
· melegítésre (fejletlen a hőszabályozása)
· társaságra (az ember társas lény)
· a szeretve levés érzésére
A Suttogó című könyvsorozat a 4É módszert javasolja.
4É módszer: Étkezés, Ébrenlét, Édes álom, Én
Ennek a módszernek az a lényege, hogy ugyanazokat az "programpontokat" ismétli meg bizonyos időközönként a csecsemők és a családok életében.
- étkezés után hosszan kell böfizetni a babát, ha bealszik a szopásba, nem szabad őt lerakni aludni (20-45p)
- a hosszú böfiztetés után a baba éber lesz, nézelődni és önállóan (!) játszani fog (tessék? egy újszülött?). (45p)
- édes álom: most kell eldönteni, hogy milyen módszerrel altatunk, mert a baba a későbbiekben ehhez ragaszkodni fog és ha másképp történik valami, akkor sírni fog (15-20p altatással, 0,5-1-1,5 óra alvással)
- én: a baba alvása után érkezik el az anya én-ideje (a baba alvásának 1 órája)
Tracy Hogg a könyvében kiemeli a napirend fontosságát is. Illetve kiemeli, hogy mivel a babák nem tudnak maguktól elaludni, erre meg kell őket tanítani.
Ez a módszer azonban nem támogatja a babák, kisgyermekek valódi, természetes szükségleteinek a kielégítésére való törekvést!
· Nézzük ezt meg kicsit közelebbről!
1. Napirend: a gyermek napjainak óráról órára való tudatos megszervezése. Egy csecsemőnek még nincs időérzéke, lényegében mindig a jelen pillanatban él. A gyomra kicsi, az anyatej pedig nagyon gyorsan emésztődik és ürül ki a pocakjából. A kisbaba fejlődése során állandóan változik (növekedési ugrások, fogzás, mozgásfejlődés, szeparációs szorongás stb.), nem képes alkalmazkodni egy szigorú, órához kötött napirendhez. Bőven elég, ha van a napnak egy ritmusa, ha vannak rituálék, ezek biztonságot nyújthatnak a kicsi életében. A változásokhoz rugalmasan tudunk mi is alkalmazkodni.
2. Igény szerinti szoptatás: a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik (nem órához vagy könyvhöz), a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy mikor szopott utoljára (komfortszoptatás is!) Addig marad a mellen, ameddig ő szeretne. A kizárólagos szoptatás azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap cumit, cumisüveget, nem adnak neki vizet, teát, tápszert. A szoptatás multifunkcionális tevékenység: rengeteg szükséglet kielégítésére szolgál, nem csak az éhség csillapítására! Az anyatejben megnyugtató, ellazító, fájdalomcsillapító anyagok is vannak, a tápanyagok mindig a baba szükségleteihez igazodnak, így összetétele a kisbaba növekedésével, de akár napszakonként is változhat, illetve maga a szopómozgás is megnyugtatóan hat a babára.
3. Alvás: a kisbabák szervezete nem a szülőtől távol, a hosszú és mély alvásra adaptálódott. Az alvás egy érési fejlődési folyamat: idegrendszer, alvásciklus érése szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek segítség nélkül elaludni, aludni. A babák többször ébrednek éjszaka, szopizni szeretnének, anyukához bújni. A gyakori ébredés, a gyakori szopizás egyrészt a gyarapodásukra, az anyatej termelődésre jótékony hatású, de még védi is a babát a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) kialakulásától.
4. Testkontaktus: élettani szükséglet. Az érintésnek, a simogatásnak rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja.
5. Sírás: a kisbabák sírásának, nehezebb elalvásának rengeteg oka lehet. Lehetnek túl álmosak, esetleg éhesek, szomjasak, fáznak vagy melegük van. Sírhatnak azért is, mert fáj a hasuk, vagy mert magányosak és ölelésre vágynak. Többet sírhatnak növekedési ugrások idején is. A bennük felgyülemlett feszültséget (anyaméhben történt hatások, születés-élmény, napközben átélt események, mozgásfejlődés, rosszálmok) is sírással tudják levezetni, de sokszor ok nélkül is lehetnek bánatosak, ahogy mi, felnőttek is. Mindegyik ok ugyanolyan fontos.
A fentiekből látjuk, hogy a kisbaba akkor szopizik, ha erre igénye van: ha éhes, ha szomjas, ha álmos, ha nyugtalan, ha fáj valamije és akkor alszik, ha elálmosodott, ha túl sok inger érte. És a kettő együtt jár, elválaszthatatlanok egymástól: a baba szopás közben alszik, alvás közben szopizik. Ha a babát nem hagyjuk annyit szopni, amennyire igénye van, ha nem alhat akkor és amennyit szeretne, ha nem részesülhet annyi érintésben, ölelésben, amennyire szüksége van, akkor a természetes, élettani folyamatokba avatkozunk bele mesterséges módon. Ráadásul emiatt a gyarapodásuk is veszélybe kerülhet, az anyatej mennyisége pedig csökkeni fog. A baba ugyanakkor sokkal többet fog sírni.
Síráskor stresszhormon termelődik (kortizol), ami károsan hat az idegsejtek fejlődésére, a baba bizalmát veszti és nagyon gyorsan reményét vesztve feladja. Nem sír többet, nem jelez többet, energiát spórol, miközben a kortizolszinje órákkal ezután is magas marad.
· Mit jelent a szoktatás, leszoktatás, rászoktatás?
A szoktatás eszközei arra szolgálnak, hogy akadályozzák a belső igények és ösztönök megélését és kielégítését. A babák viszont nem programozható gépek!
Tehát szoktassuk le a szopásról, szoktassuk le a babát, hogy velünk aludjon, hogy velünk legyen?
Pedig ezek a biológiai normák!
· Mi az az alvásterápia?
Módszeres, szándékos sírni hagyás. Ez bizonyítottan hosszú távon árt a babáknak, kisgyerekeknek, mivel síráskor stresszhormon termelődik (kortizol), ami károsan hat az idegsejtek fejlődésére.
A másik ok, amiért nem javasolt az alvástréning: a gyerekek, ha ébrednek és segítséget kérnek éjszaka, annak mindig oka van. A gyermek jelez nekünk: segíts! Ha erről sírni hagyással leszoktatjuk őt, akkor bizalmát veszti és nem jelez többé. Továbbra is fel fog ébredni éjszakánként az alvástréningen átesett baba is, ám csendben marad.
· A letesz-felvesz módszer minek számít?
A „felvesz-letesz" alvástréning módszerek lényege, hogy a baba megtanuljon magától a saját ágyában elaludni és ha felébred, visszaaludni. Csak következetesen lehet alkalmazni. A baba altatásának kezdetekor nem szabad teljesen elaltatni. Ha már félig alszik, akkor kell betenni a kiságyba, ha sír, akkor ki szabad venni megnyugtatni, ezután, ha ellazult, újra be kell tenni a kiságyba és így tovább, amíg el nem alszik, ami kezdetben akár 1-1,5 óra is lehet. 3-4 hónapos kor után javasolja Tracy ezt a technikát. A baba kortizol szintje ezekben az esetekben is órákkal az elalvás után is igen magas marad.
„Akkor is érdemes időt és energiát szánni rá, ha ötvenszer, százszor, sőt százötvenszer kell megcsinálni, hiszen cserébe a baba megtanul elaludni, Ön pedig visszakapja a szabadidejét.” /Tracy Hogg/
Természetesen vannak olyan babák, olyan anyák, családok, élethelyzetek, ahol működhetnek a Suttogó által javasolt módszerek. Ahol nem csökken az anyatej mennyisége és az anyuka hosszan szoptatja a babáját. Ahol nem zavar be a biztos kötődés menetébe. Az, hogy használjuk-e, természetesen szülői kompetencia alá esik.
Suttogó… kivel suttogó?
Ha vadlóval suttogó, akkor a ló betörése a cél, hogy kezelhető legyen.
Ha babáról? Akkor mi a cél? Hogy megtörjük az ellenállását, hogy kezelhető legyen?
Mi a betörés kelléke? Nyilván nem az ostor, mint a lovaknál. Kellék, ha nem vagyunk vele, amikor szüksége van ránk, és az is, ha sírni hagyjuk, ha nem szoptatjuk meg, ha egyszerűen nem veszünk tudomást a jelzéseiről, a sírásáról, ha megvonjuk saját magunkat tőle.
Megtehetjük ez vele, mert mi vagyunk a nagyok, a felnőttek, ő pedig csak egy pici magatehetetlen baba?
 |
| (forrás: ZBK) |
További olvasnivalók:
Margot Sunderland: Okosan nevelni tudni kellSzerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub
