2020. október 28., szerda

Nem így képzeltem el!

A rózsaszín babaillatú gyerekszoba vs. a valóság


A bababoltok kínálata, a reklámok, sőt egyik-másik mesefilm is mind azt üzenik a leendő szülőknek, hogy a kisbaba születése után pikk-pakk összeszokik majd a család az új jövevénnyel.
Azzal, hogy a kisbaba megérkezik, a családi rendszer is változik: a nőből anya, a férfiból apa, illetve a kisgyermekből testvér lesz. Ez - az első gyermek születése után - egy életciklusváltás (normatív krízisnek nevezik). Az összeszokás természetesen nem megy egyik-napról a másikra, sőt, az sem baj, ha nem megy minden egyből zökkenőmentesen!
Az újszülöttek első és azonnali szükségletei a folyamatos testkontaktus és a szopás. Ezeket nem találjuk meg a boltok polcain. Nem tudjuk azonnal kielégíteni ezeket, ha a babát elkülönítjük, ha külön szobába, rácsos ágyba vagy babakocsiba, magunktól távol tesszük.

Fogyasztói társadalmi elvárások vs. a valóság

Amikor mást súg az anyai szív….

Társadalmi elvárás, ami az utóbbi 100 évben alakult ki: a családban a csecsemőgondozás és a háztartás vezetése női szerep. Ezen felül legyen tökéletes, fitt, odaadó, szexi feleség, illetve karrierjét építő munkavállaló is. Komoly nehézséget jelenthet a többféle szerep közötti lavírozás, gyors váltás.
A kismama felé elvárás továbbá, hogy a szülés utáni azonnal bombaalakja és tökéletes ápoltsága legyen. Legyen „jó kisbabája”, aki “nem sír” és “végigalussza az éjszakákat”. Ezenfelül a háztartása is legyen patyolattiszta, háromfogásos vacsorával várja haza a férjét.


Hiszen a filmekben, reklámokban a „szupercsaládnál” ez szupergyorsan, szuperhatékonyan működik, nem?

Az édesanyák a szülés után valójában nagyon gyorsan egyedül, a négy fal között maradnak a babájukkal, a fenti társadalmi elvárásokkal és az esetleges lelki problémáikkal együtt (információhiány vagy éppen a túl sok, esetlegesen egymásnak ellentmondó információ, saját szülővel való kapcsolat, gyermekkori bántalmazás stb.). A babával, akire senki nem készítette fel őket, aki elsősorban a sírással kommunikál, aki nem úgy és nem annyit alszik, mint amennyit a média sugall a számukra, sőt még a babakocsit sem szereti.

A közösségi vagy a családi segítség is sokszor hiányzik, ritkultak a többgenerációs családok, az újdonsült szülők általában még nem láttak, nem tartottak a karjukban csecsemőt, nem láttak csecsemőgondozást, szoptatást sem.

A nagyszülők és a mai fiatal családok közötti generációs szakadékot áthidalni szintén nehézséget okozhat: az előző generáció esetleg korszerűtlen tanácsokat javasol az amúgy is bizonytalan anyának.

A szülés után az anyák egy érzelmi hullámvasútra ülnek fel: a határtalan boldogság helyét pillanatok alatt felválthatja a félelem, a kétségbeesés, az aggódás. Ez egy teljesen normális jelenség, baby bluesnak nevezik, a szülés utáni pár napban fordul elő. Az édesanyák akár 90 %-át érintheti az eső napokban, nem jelent hosszútávon további problémát.

Szülés utáni depresszió további fajtái:
· A posztpartum depresszió a szülés utáni egy év alatt bármikor előfordulhat. Komolyabb tüneteket lehet felfedezni: akár pánikroham, hallucinációk, a babával szembeni közömbösség, az ő mechanikus gondozása. Itt már közbe kell avatkozni, szakszerű segítséget kérni az anya számára.
· Poszpartum pszichózis: az első három hétben alakulhat ki, a többedik gyereknél is előfordulhat, azonnal be kell avatkozni, kórházi kezelés szükséges!
· Poszp. posztraumás stressz szindróma pl. traumás szülés, életveszély megélésekor alakul ki.
· Továbbá vannak olyan depressziós szindrómák is, melyek gyermekkori bántalmazásból, saját szülővel való kapcsolat vonatkozásából, koraszülés kapcsán vagy abból fakadnak, hogy az anya nem kapott megfelelő információt és támogatást a kisbabás életről, élethez.


Hogyan lehet felkészülni a baba érkezésére?
Érdemes még a kisbaba megszületése előtt szülés-, gyermekágyas felkészítőkön részt venni, ill. a kicsi megszületése után, ha szükséges, szakember segítségével szülésfeldolgozó terápiákat igénybe venni. Persze az is fontos lenne, hogy az anyának legyen segítsége a szülés után, ne maradjon egyedül! A szoptatásnak, hordozásnak (testkontaktus) nagy szerepe lehet a test és a lélek gyógyulásban is!

Mire van szüksége tehát a kisbabának, miután megszületett, annak érdekében, hogy biztonságban és szeretve érezze magát?
· hogy igény szerint szophasson (pici a gyomra, az anyatej gyorsan emésztődik)
· hogy mindig testkontaktusban legyen a szüleivel
· hogy folyamatosan a szüleivel lehessen (társas lény!)
· hogy szeretve legyen
· hogy válaszkészen gondoskodjunk róla: sírására, jelzéseire azonnal reagáljunk
· hogy segítsük az (el)alvásban
· hogy melegítsük, vagy szükség esetén hűtsük (labilis hőszabályozás)
· hogy tisztán, szárazon tartsuk (ürítés)

Ezeket nem találjuk meg a boltok polcain, nem látjuk a reklámokban, filmekben sem…

Nézzük meg ezeket részletesebben. Ha ismerjük a babánk igényeit, könnyebbek lehetnek az első napok, hetek:

Az igény szerinti szoptatás
Az igény szerinti szoptatás azt jelenti, hogy a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik (nem órához vagy könyvhöz). A kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy mikor szopott utoljára. Minél többet, minél gyakrabban szopizik a baba, annál több tej fog termelődni. Ennek érdekében fontos a baba igény szerinti, kizárólagos szoptatása. 

Testközeli hordozás
Az testkontaktus élettani szükséglet. Az érintésnek, a simogatásnak rengeteg pozitív hatása van: szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt, ugyanakkor a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja. Az érintés egész létünk folyamán rendkívüli fontossággal bír, végigkíséri egész életünket! A baba megtapasztalja a szeretve levés, a biztonságérzet érzését. A simogatás, az érintés boldogsághormonokat (pl. oxitocin) termel.
Ez a hormon a baba megnyugvásban és az ellazulásban játszik szerepet, de fájdalomcsillapító hatása (interperszonális szinkronizálás) is van! Az oxitocintermelés az esetleges depresszió elkerülésében is segít, kompetenciaérzést ad, támogat az anyaság megélésében. A babával való összebújás tehát gyógyír az édesanya testének, lelkének is!

Alternatíva lehet a baba hordozóeszközben való hordozása is.
Hordozáskor tudjuk támogatni a baba optimális csípő- és gerincfejlődését. A hordozás a teljes mozgásszervrendszerre jótékony hatású: finoman edzi a baba izmait, javul a vérellátás, segíti a csontok izmok és ízületek fejlődését is. A mozgás hatására a baba egyensúlyérzéke és motorikus készségei is fejlődnek. A hordozott babát sokkal több inger éri, hiszen a mozgás a szinapszisok kiépülését segíti, több és más idegi kapcsolódások alakulnak ki.

A szülő nyer két szabad kezet és szabadságot kap: nem kell a négy fal között maradni, a közlekedés akadálymentessé válik, nem jelentenek gondot a szűk helyek, a lépcsők, a nagytesóval is lehet foglalkozni. Testközelben előbb ismerhetőek fel a baba jelzései, ezáltal a szülő kompetensnek érezheti magát a baba gondozásában. Erősíti a kötődést.

Az anya tehermentesítése, illetve a kötődés megerősítése érdekében a babát hordozhatja az édesapa, illetve a többi családtag is!

Velünk legyen éjjel-nappal
A babának, bármilyen kicsi is, szüksége van arra, hogy folyamatosan velünk lehessen. Legyen ott velünk, ahol a család élete zajlik, legyen része a mindennapjainknak ő is! Nem kell külön babaszobában, egyedül, csendben lennie.

Válaszkész gondoskodás
A kisbaba a jelzéseire azonnali, megfelelő választ kell kapjon. Ez is erősíti a gyermek és a szülő közötti kötődés alakulását. Ha a csecsemő megkapja, amit kér, ha ki vannak elégítve a szükségletei, akkor azt fogja megtanulni, hogy számíthat a szüleire, hogy érdemes megszólítania a világot. Így alakul ki a bizalma a szülei felé, majd a tágabb környezete, a világ felé. Megtapasztalja a szeretve levést is, ezeket felnőttkorában is kamatoztathatja majd a társas- és párkapcsolataiban. Könnyebben válhat önálló, önbizalommal teli, kreatív emberré.

A válaszkész szülői gondoskodás magában foglalja:
· éjjeli-nappali gondoskodást
· igény szerinti szoptatást
· azonnali reagálást a baba sírására
· segítséget az (el)alvásban
· a szigorú napirend elengedését, a baba saját ritmusára figyelést (babának nincs időérzéke, nem ismeri az órát)
· nem sürgeti a baba egyéni fejlődési ütemét

A baba sírása
A sírás hosszú távon bizonyítottan árt a babáknak, kisgyerekeknek, mivel stresszhormon (kortizol) termelődik, ami károsan hat az idegsejtek fejlődésére. A stresszhormon még órákkal a megnyugvás után is dolgozik és negatív folyamatokat eredményez.
A kisbabák sírásának rengeteg oka lehet. Mindegyik ok ugyanolyan fontos!
· szopizni szeretne
· ölelésre, ringatásra vágyik
· álmos, fáradt
· túl sok inger érte
· bepisilt, bekakilt
· fázik/melege van
· magányos
· megijedt
· fáj a pocakja (reflux, allergia)
· fogzik
· születés-élmény, napközben átélt események feldolgozása
· frontok, szuperhold, Napkitörés stb.

Ha sír a baba, tegyünk meg minél többet, hogy kiderítsük az okát, nyugtassuk meg őt, szeretgessük, dédelgessük! Ha nem tudjuk, hogy miért sír, ha nem találjuk az okot, akkor is maradjunk vele, éreztessük, hogy számíthat ránk, hogy bízhat bennünk, mert meghallgatjuk akkor is, ha bánatos, ha fáj valamije.

A baba alvása
A kisgyermekek idegrendszere fejlődésben van, alvásciklusaik pedig különböznek a felnőttekétől. A kisbaba nem tud segítség nélkül, egyedül elaludni és aludni. Ehhez idegrendszerének, illetve az alvásciklusának érése szükséges. A szülő testközelében alvó baba szívverése egyenletes, a légzése stabil és ritmikus, testhője állandó, a vér oxigén- és a vércukorszintje kiegyensúlyozott. A babák többször ébrednek éjszaka, szopizni szeretnének, anyukához bújni és ez így természetes! Az éjszakai szoptatás és gondoskodás biológiai norma!
A kisbaba az anyaméhben az idő 95-98%-át alvással tölti. Non-stop testkontaktusban van az anyukájával. Alvás közben folyamatosan mozog: vagy magát mozgatja vagy az anya mozgása ringatja vagy mindkettő egyszerre. Soha nincs csöndben, hiszen hallja egyrészt a belső hangokat (véráram, bélhangok), másrészt a kívülről érkező zajokat is. Kilenc hónapig az anyukája segíti őt az (el)alvásban.

Mivel segíthetjük tehát a kisbabánk alvását?
· testkontaktus (hordozás) biztosításával
· ringatással
· szoptatással (anyatej összetétele, szopómozgás)
· énekléssel, dúdolással, az élet hangjaival 

Mivel tehetjük könnyebbé a kisgyermekes hétköznapokat?

“Nekünk van napirendünk.
Ma van egy mai napirendünk.
Holnap egy holnapi.
Holnapután egy holnaputáni.” 

(ismeretlen szerző)

Készüljünk fel a várandósságra, a szülésre, a gyermekágyi időszakra is. Ezekre különböző szülés-, gyermekágyi felkészítőkön vagy hordozós-, szoptatós mama-baba klubokban is lehetőség van.

Fontos, hogy a kismama megtalálja a korszerű információkat a kisbabájáról, az ő gondozásáról (szoptatás, alvás, sírás, szükségletek stb.), mert sajnos nagyon sok helyen kéretlen, korszerűtlen tanácsokkal találkozhat. Az anyatársi, szomszédasszonyi, rokonok saját tapasztalatokon nyugvó véleményei (időhöz kötött szoptatás, tea itatása, baba sírni hagyása stb.) sok esetben ellentétesek lehetnek azzal, amit a szakember evidence based (hiteles, naprakész információ) tanácsol.
Minden családnak, minden anyának meg kell találnia a saját megoldásait akár a baba gondozásánál, akár a hétköznapi rutin kialakításánál, közelítve a biológiai normához, és minél kisebb a gyermek, annál inkább figyelembe kell venni az ő élettani szempontjait

Viszont minden esetben az anya, a család a kompetens, a kisbabáját érintő kérdésben, döntésben. Ezt érdemes tudatosítani, megerősíteni. Néha szükséges kompromisszumokat hozni, s ezeket lazán, rugalmasan és kreatívan kell megtanulni kezelni.

Tanuljunk meg nemet mondani, tanuljunk meg segítséget kérni, ha szükségünk van rá! Ne tekintsünk kudarcként arra, hogy másra támaszkodunk!


Ha már nagyon kimerültünk, idegesek vagyunk a sok sírástól, a kisbabával való egész napos foglalkozástól, bátran kérjünk segítséget (családtagok, védőnő, gyermekorvos, szoptatási-, hordozási tanácsadó, gyermekágyi dúla vagy segítő, komatál vagy ebéd- és bevásárlás házhozszállítási lehetőségek stb.)! Érdemes tervet készíteni: melyik nap milyen feladatok vannak, ebből melyek sürgősek, illetve mi az, ami várhat. Elég egy napra egy-két elintézendő dolog, a háztartás nem szalad el, a teendők megvárnak. Nem célszerű túlvállalni magunkat!

Nem kell feltétlenül a tökéletességre törekedni. Vannak határaink, ezeket célszerű időben felismerni.

Léteznek tematikus Facebook-csoportok (szüléscsászármetszéshordozásszoptatás, mozgásfejlődéshozzátáplálás stb. ahol támogató anya társakon kívül szakértők segítenek egy-egy kérdésben, de olyan is akad, ahol kizárólag szakértők válaszolnak. 

Találjunk a közelben baba-mama klubot, sportolási (Maminbaba, BikeWithBaby stb.) lehetőséget! Jól eshet, ha hasonló élethelyzetű anyukákkal ki tudjuk beszélni magunkat. Fontos az is, hogy legyen én-idő (egy kis séta, forró fürdő, kis pohár bor, futás, hobbi stb.).

Ha elsősorban a babánkra figyelünk, rá hallgatunk és kizárjuk a társadalmunk felénk jövő nyomását, ugyanakkor a saját anyai, női szükségleteinket sem hagyjuk figyelmen kívül, akkor többé-kevésbé összhangba tudunk kerülni egymással és egy élhetőbb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet kaphatunk. Ebben lesznek nyugodtabb időszakok és lesznek nehezebbek is. Leszünk fáradtabbak, idegesebbek is, majd egyszer csak újra látjuk a fényt az alagút végén…


Ehhez kívánok sok türelmet, kitartást, sok-sok babával összebújós pillanatokat! Nagyon gyorsan elillannak ezek az évek…

Aludj, amikor a baba alszik!
Egyél, amikor a baba eszik!
Vasalj, amikor a baba vasal!

Szerző: Mátyus Évi, Zuglói Babahordozó Klub